Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.

-99 litikai szereplését ismertetjük vázlatosan - mert az iratanyagból ismerjük - ezzel ismét tárgyilag adtunk általános képet a levéltár egy "bizonyos forráscsoportjáról* Ismert történeti személyiségek} katonák, politikusok, államáférfiak, művészek stW kapcsolatát a családdal - ha ez az iratanyagban, levelezésben jelentkezik - szintén ki kell emelni. Az ismertetésnek ki kell terjednie az időközben a csalidba beházasodott idegen családokra, ezek birtokaira is - amennyiben a családdalt a levéltár iratanyagával összefüggésben vannak* A feudális birtok az idők folyamán állandón uj gyarapodásokon és csökkenéseken megy keresztül- többek közt éppen a hozományok és leváló leányágak vonalán - mindezt az iratanyag szeizmográfként érzékeli* így rakodnak rá idegen forráscsoportok egy-egy uj birtokkal /s a birtok előzményeire, korábbi tulajdonosaira vonatkozó* forráé sokkal/ és válnak ki birtokok, amelyekre vonatkozó forráscsoportok a kiválás idején rendszerint megszűnnek . Bnnek megítélésében is a fontosság, jelentőség mérlegelése a döntő* Az ismertetésnek általában, a házassági, rokoni, peres alapon történt birtokgyarapodás vagy csökkenés felvázolásán tul, végig kell kísérnie az egyéb utón /adomány, zálog, vétel/ történt birtokszerzés folyamatát, a birtokosztályok sorozatát • Ebből a szempontbél helyes a család történetében rendszerint generációnként bekövetkező fordulópontokat végigkísérni ezek többnyire a birtokos végrendelkezésének, halálának idején találhatók, amikor az utódok veszik kézbe továbbra a birtokot* Mindezek pedig arra szolgálnak, hogy az Ismertetést elolvasó kutató tudjas ebben és ebben a korszakban erre és erre a területre, birtokra rejt - vagy legalábbis! sejthet - adatokat a levéltár* A birtoktörténet jelenti a birtokszervezet fejlődésének felvázolását is# Nagyobb birtokkomplexumoknáli milyen uradalmakra bomlott a családi jószág, melyek voltak a caput bonorum-ok; ezek milyen tiszt tart óságokra bomlottak? melyek voltak a birtokigazgatás főbb szervei? Ha a birtokigazgatás differenciálatlan - ennek a leírása* A történeti fejlődés megmutatása ebben a tekintetben* Helyes, ha az ismertetés röviden kitér a gazdálkodás jellegének, típusának egészen futó ismertetésére isi volt-e allodium a birtokon? milyen méretekben?melyek a fő művelési ágak? /szemtermelés, állattenyésztés, szőlőművelés, erdőgazdaság, stb*/ milyen egyéb gazdasági források voltak a birtokon? /bányák, manufaktúrák stb./, **zek az adatok általánosságban rámutatnak a kutató számárat milyen jellegü-a gazdasági forrásanyag) felhívják a figyelmét t milyen főbb problémacsoportokra kereshet választ az anyagban* Mármost megjegyezzük, hogy a levéltárismertetést készítőnek nem feladata az, hogy az elmondott szempontokból részletekbe menő külön kutatást végezzen* A cél nem a család-birtoktörténet részletes feldolgozása, hanem a fejlődés hagy vonalakban történő felvázolása, az iratanyagból elsősorban kidomborodó*, szembeötlő, karakterisztikus vonások lerögzitése* Ezt pedig már a levéltár rendezése közben vagy ha nem előzte meg az ismertetést rendezés , az iratanyag átnézése közben fel kell ismerni* A határt természetesen nehéz megszabni; milyen mélységig, részletességig hatolhat be az ismertetés a tárgyalt kérdésekbe* Hogy egy család-birtoktörténet tul részletes, vagy tul elnagyolte, itt a szubjektív értékelés ingadozhat. Ha azonban a családtörténetet állandóan az iratanyag szakadatlan megújuló genezisével szoros kapcsolatban látjuk és kezeljük; ha megírásában a forrásanyag korszakonkénti áradását vagy apadását vesszük szüntelenül mércéül; ha megtanítjuk a kutatókat arra, hogy egy levéltárt kissé "levéltári

M szemmel, tehát az iratanyag és az azt létrehozó élet szerves, fejlődő kapcsolatában tekintsen - annyit mondhatunk! mindaddig nem túlzottan részletes egy ismertetés, amig lehetőleg összefogott