Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.
- 98 szetéből következően. A következőkben, amikor az ismertetés egyes fázisait igyekszünk külön-külön szemügyre ve/ini, az első tipust, mint legáltalánosabbat, vesszük alapul, majd rámutatunk a tipusok közti különbségre* A családtörténet fontosságára már utaltunk a hivatali és családi levéltárak összehasonlításakor. Nem valamiféle öncélú histőria-irásrél,családi krónikáról van szó ebben az esetben. Levéltári szempontbál egy birtokos család egymást felváltó generációi mint iratképző szerv egyes korszakai jelennek meg; ismertetésük tehát kontúrját adja meg az általuk teremtett iratok jellegének. Ezen tul pedig a családtörténet nagyjából megadja - éppen a fentebb kifejtettek alapján - az iratanyag fő tárgyi, tartaliai vonatkozásainak a vázlatát is. A család kiemelkedő tagjai életének, működésének ismertetésével kapcsolatban kell beszélni a birtokok történetéről is - a család- és birtoktörténet tehát egyetlen, folyamatos elbeszélést alkot. Mindenekelőtt irni kell a család feltűnéséről a történelemben* Fel kell vázolni az ősi birtokok fekvését, kiterjedését. /Természetesen csak akkor, ha a megfelelő középkori oklevelek a levéltárban találhatók. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a levéltárismertetés nem öncél, hanem az anyag közelvitele a kutatóhoz - igy a család keletkezésének történetét elég egy-két mondatban elmondani, ha azt egyéb forrásokból tudjuk csak rekonstruálni, nem az iratanyagból magából. Ha viszont a megfelelő középkori oklevélanyag a levéltár részét képezi,a birtokok korai alakulásának ismertetésével a család megjelenésének, emelkedésének felvázolásával már nagy vonalakban magát az iratanyagot, a középkori oklevelek főbb vonatkozásait i«p> mertettük tárgyilag./ A legtöbb családi levéltár esetében arról van szó, hogy nem a birtokos család volt a korábbi iratanyag megteremtője - a család csak a későbbi századokban szerezte meg vétel, adomány cimén birtokai jő részét és a birtokokra vonatkozó okleveleket, iratokat ezekkel együtt. Ahogy a magyar aag^ birtokos osztály, arisztokrácia több izben szinte teljesen kicserélődött a magyar történelem folyamán - levéltáraink is korábbi korszakokra vonatkozóan más családokra vonatkosnak. Ez vagy ugy történt, mint a Festeticsek esetében, akik csak a XTII.században jelennek meg a magyar történelemben és idővel felvásárolják a tönkremenő Gersei-Pethő birtokokat, vagy mint a Károlyiak esetében, akik egyszerű középbirtokosok a korábbi századokban és a XYIII. században - a "modern" magyar arisztokrácia kialakulásának századában - szerzik meg óriási birtokaikat, közte a hatalmas Báthory-jószágokat stb. Ha az iratanyag jellege, mennyisége ugy kivánja meg - az ismertetéseknek ezekre az előzményekre ki kell terjednie. A Festetics—levéltár családtörténeti részénás: első fele tehát a Gersei-Fethő család története less, a Pethő-birtokok története. /Természetesen a levéltárismertetés nem mehet bele a legapróbb részletekbe, nem ismertetheti az összes, sokféle eredetű, szerzett birtok előtör** ténetét. Itt, ahogy már mondottuk, a meglévő iratanyag arányai, fontossága, kiemelkedő, szembeötlő volta az irányadó./ Megjegyzendő, hogy közép- és kisbirtokos családok esetében a birtokok fluktuációja nem ilyen nagymértékü^ a kérdés kifejtése tehát általában egyszerűbb. A családtörténet ezután a generációk fejlődése vonalán nyomon követi a család életét. Ezzel lényegében az iratanyagot alkotó, gyarapító főbb szereplők életét kiséri végig: hivatali, katonai vagy politikáéi pályafutásukat. Ha egy-egy személy működése csak a köztörténetből vagy egyéb forrásokból ismeretes, de a levéltár valamilyen okból nem tartalmaz rá adatokat - tehát nem volt M iratképző M szerepe a levéltár kialakulásában - legföljebb csak uta—lünk rá. Ha azonban egy szereplő /egy végvári kapitány, megyei tisztviselő, országos méltóság, országgyűlési követ, politikus, stb., stb./ közéleti po-