Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.

91 2* Ugyanebben a korszakban volt szokásban egy másik gyakorlat, amely az okleveleket, iratokat minden előzetes rendezés nélkül valamiféle tagolásba /ladula, fasciculus stb*/ osztotta és bármiféle tárgyi vagy időrendi alap nélkül lajstromozta* Ebben az esetben tehát előttünk áll egy nagy iratmassza, minden rendszer nélkül, csupán lajstromozva - amelyhez bizonyos esetekben mutató* vagy külön injgx-elenchus készült /amely birtokok, tárgyi csoportok szerint mutatja ki az egyes iratokat/, más esetekben azonban semmi egyéb segédlet, ami a rendszeres tájékozódást megkönnyítené. 3* A következő csoport az évrendezett családi levéltárak sora ezek jelentős része egykoruan valamilyen rendszerben volt, de a Nemzeti Múzeumba való bekerülésükkor ezt a rendet felbontották és az összes iratokat egyetlen időrendbe rakták* */• A nagy uradalmi levéltárak birtokigazgatási iratai általában a XVIII.században létrejött birtokigazgatási hivatalok eredeti regisztratura-rendjében vannak, ahol többnyire - a közhivatalokhoz hasonlóan* iktatás, szabályos iratkezelés folyik* 5. fegiil meg kell említeni az eredetileg rendezetlen és az Orsz •Levéltár által mesterséges tárgyi rendszerbe osztott levéltárakat, ill.családi levéltárak bizonyos részeit* Az összes családi levéltárak a rendszer szempontjából az elsorolt 3 tipus közt oszlanak meg, vagy ezek bizonyos variációit alkotják* Bármelyik típusba tartozzék is egy levéltár,/vagy Összetett levéltár esetében t bálmilyen változatosságát tartalmazza a különböző típusoknak/ a levéltárismertetés kiindulópontja ugyanaz kell hogy legyen; meg kell találni azt a legbiztosabb, legszélesebb fonalat, amelyet kigombolyítva, az egész levéltárról, az egész iratanyagról el lehet mondani a legfontosabbakat,amely - eltekintve egyelőre a részletektől - a levéltár legáltalánosabb átfogását teszi lehetővé* Mindenekelőtt azért fontos ennek a fonálnak megragadása, mert ahogy a fentiekben utaltunk rá, a családi levéltárak jelentős részének éppen a széttöredezettsége, apr° sorozatokra bomlás, tárgyi és rendszerbeli heterogenitás egyik jellemző vonása* Egy általános, összefogó kép szükséges el őször ahhoz, hogy a széthullani, összefüggéseit elveszteni látszó iratanyag egészéről fogalmat alkossunk; majd miután ez megtörtént, sorra vehetjük a részleteket* Az ismertetés tehát deduktív jellegűt az általánosból halad a konkrét kifejtés felé* A legáltalánosabb kérdést a család és a birtokok, birtokszervezet története /ez megadja egyben a forrásanyag vázlatos képét, megmutatja a levéltárban, mint történeti forrásanyagban, rejlő lehetőségeket/; ezután következik a levéltár története /ez általánosságban megmagyarázza az iratanyag kialakulásának, felépítésének, mindegy csontvázának történetét/; végül az iratanyag általános elemzése forrásérték szempontjából /ez - ismét csak aáltalánosságban megjelölve - a történetkutatás legfőbb szempontjai szerint, a kutatás legfőbb igényei szerint értékeli az anyagot/* s

z a három fázis alkotja lényegében a levéltárismertetés első részét* A második részben az ismertetés már egészen közelről, konkrétan az iratanyaghoz simul: az egyes sorozatok anyagát • a konspektust követre, sorozatrőlsorozatra, de a szükséges módon összevonásokat végezve - egyenként ismerteti, a tárgykifej tóst elvégzi. Az ismertetésnek két részre - egy általános és egy konkrét részrebontása lényegében a felsorolt öt tipus mindegyikénél szükséges és lehetséges - egyes tipusoknál, persze, némi eltérések lesznek, az anyag termé-