Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.

- 92 Szűcs Jenőt A XYIII*században és a XIX*század elején megszülető magyar történetírás a múlt emlékeinek feltárásnál nem ismerte, nem használta a birtokos családok levéltárainak sokoldalr, gazdag forrásanyagát* Sájek az "archívumok", ^ievelestárak", "leveles tárházak** /ahogy az egyes levéltári instrukciók,egyöntetűen leszögezik, **hallgatni, titkot tartani tudó" levéltárosok vagy személyesen a nagy-középbirtokos nemes féltékeny őrizete alatt/, a feudális joggyakorlatba ágyazva a családi birtokok megvédésének, uj birtokok peres utón történő megszerzésének fortélyos eszközéül szolgáltak* De nemcsak Pray vagy Kbvachich, hanem Fejér &yörgy, Horváth István is csak kivételképpen jutott egy-egy oklevélhez a családi levéltárakból* 1849 után és az abszolutizmus csaknem két évtizede után, amikor a családi levéltári anyag nagyrészt elvesztette jogi érvényét, a féltékeny elzárkózás /legalább részben/ felengedett - a történetírás valósággal "felfedezte" ezt az iratanyagot* Az elsők közt Thaly Kálmán bukkant a Rákóczi-kort illető számos fontos forrásra a vidéki kastélyokban, kúriákban* A figyelem ráirányult a magánlevéltárakra* A megnövekedett érdeklődés és igények érlelték meg a gondolatot a Történelmi Társulatban, hogy a szétszórt, nehezen hozzáférhető anyagot a lehetőségek keretein belül közelhozzák a kutatókhoz, fogalmat alkossanak a rejtett értékekről* A Társulat bizottságai sorra kiszálltak egyes vidékekre, a mégtekintett levéltárak anyagáról bizottsági jelentésekben Számoltak be* Ezek a jelentések tekinthetők a családi levéltárak első, vázlatos felméréséül - az első levéltárismertetések* A cél és a lehetőségek természetesen eleve szűk kereteket szabtak mégi az ismertetések nagy része valóban csak futólagos, vázlatos "felmérése" az anyagnak - egj pillantás a levéltárra•— többnyire egy-egy bizottsági, tag beszámolójának jegyzőkönyvi kivonata /v*ö. a Bánf%-levéltárról8 Századok, 1868, 578*i*§ az Esterházyról u*o* 191*1*5 a Batthyányiról? ggá~ zadok, 1869, 259*1.* stb., stb./ Módszer, körülhatárolt, szabatosan meghatározott célkitűzés hiányzik a későbbi években közzétett "ismertetésekből

11 is, amikor már külön cikkek foglalkoznak egy-egy levéltár anyagával. Jelentős részük megelégszik a fontosabb sorozatok cimeinek felsorolásával s ezen tul n&úigen tekinthető többnek, mint - a kor divatos kifejezésével élve - az anyagban val4 "kalászatn&k", feltűnő érdekességük , kuriózumok kiemelésének* A bízottságok figyelme elsősorban a Mohács előtti korszak felé fordult /számos oklevelet tartalmi kivonatban közölnek/, a XVI-XVXI*század már mostohább elbírálásban részesül,a 18, századról pedig többnyire csak nagy általánosságokban emlékeznek meg /ld* pl* Szentkláray ismertetését a 3tessew££y-levéltárról* Századok, 1881, 104*1., vagy Révész Kálmánét a Széchényi-levéltárról, Századok, 1883, 66.1*/ /s/ Hangsúlyozni kívánjuk egyrészt azt, hogy a cikk az ismertet ölel tarozás kérdésében nem képvisel hivatalos álláspontot,Másrészt hangsúlyozzuk,, hogy a cikk leközlését elsősorban nem az ismertet ölel tarozás - csak az OL-ban folyó munkájának « szempontjából tartottuk szükségesnek, hanem azért, mert a családi levéltárak létrejöttével, tipizálásukkal, a meg*» ismerésükhöz szükséges előtanulmányokkal, előmunkálatokkal kapcsolatiban - egyes helyeken talán vitatható voltuk ellenére is - számos olyan