Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.

hasznos megállapítást és szempontot tartalmaz, melyek kiegészít-?* Bakács elvtársnak a családi levéltárak rendezéséről már korábban megjelent cikkét , eanittesan lehetővé teszik a családi levéltárak problematikájának * alaposabb megismertetését * /Szerk./ íündéz nem jelenti á vállalkozás•'hiábavalóságát, feledlégésségét; ellenkezőens a múlt század végi, for ísokhoz tapadó, uj, eredrii forrásanyag után lázasan kutató törekvés kifejezését kell látni benne, amely az országban található levéltári anyag jelentős részének feltérképezéséhez ve- ' zethetett 1885-ben, /Ld. Thallöcsv Lajos beszámolója a Történeti Kongreszsznson, gzázadok, 1885* 24»skk./ . , Célját - a figyelem ráirányítását a kormányhatósági, hivatali levéltárak mellett a magánlevéltárak anyagára - elérte* Annál nagyobb a hiány, pangás azen a téren a következő évtizedekben* Ismertetések alig-alig jelennek meg, s ha meg is jelennek /családi oklevéltárak bevezetőiben stb./ módszerükben nem adnak többet a bizottsági jelentéseknél. Ujabb nekilendülést a Levéltári Közlemények megjelenése jelentett>as 1920-as években. Mncs hely és mód ezeknek az ismertetéseknek részletesebt) elemzésére, különösen egyes ismertetések behatóbb vizsgálatára - itt csak néhány közös, tipikus vonást emelünk ki. Egységesebb szempontok a 30-as évek-: ben kezdtek kialakulni - a korábbiakra erősen jellemző még a kuriózumkereső módszer, amely a kellő szempontok nélkül nekiinduló ismertetőt, éppen a családi iratanyag jellegéből következően, oly könnyen elragadja. Diplomatikai, szfragisjtikai érdekességek, a család egyes tagjaihoz fűződő.kiragadott események aránytalanul hosszú taglalása - mindez a múlt század 60-80-as éveinek ismertetésére emlékeztet. Hasonlóan a "középkor-centrikusság*

1 iss részletes oklevélkivonatok a Mohács előtti korból, rapszodikus önkényességgel kiválogatott darabok, egy-két bekezdés a török-kori anyagról> majd ehhez hasonló megállapítások* M

a XVXIX-XEX .századokra esik a levéltár anyagának oroszlánrésze, itt azonban már.olyan tömegű s különösebb történeti értékkel nem is birő iratokkal állunk szemben, amelyeket részletezni nem lehet* /iványi Béla: A gradeczi Horváth-Stansith család levéltára. Lev.Közl.l927

f 245.1*$ hasonlóan jellegzetes ebből a szempontból Szabó Dezső ismertetése a Festetics-levéltárról. Lev.Közl.,192$, 86.1./ Lényegesen többét mondanak a 30-as években megjelent ismertetések. E

zeket a tanulmányokat már módszeresség, szempontokra törekvés jellemzi. Uj bennük az, hogy az iratanyag ismertetésénél az anyag genetikus struktúrájából indulnak ki, a család- és levéltártörténet pontos, részletes kifejtése az a váz, amelyre a forrásanyaggal kapcsolatos mondani való épül. Gyakran azonban éppen ez a módszer eredményezi az ismertetés elszakadását az ismertetendő anyagtól. A levéltár történetének, kialakulásának, különböző korokban történt rendezéseinek fejtegetése öncélúvá válik, üulzottan részletesen, aprólékosan tárgyalnak olyan kérdéseket, amelyeknek az.iratanyag jellegéhez, felépítéséhez már vajmi kevés, vagy éppen semmi köze nincs. így az eredeti cél - az anyag ismertetése - kisiklik a szerzők keze közül, -.s ezt csak egy, a tanulmány,gerincétol elváló, hosszabb-rövidebb konspektus pótolja, ha egyáltalán pótolja. Ennek ellenére számos figyelemreméltó szempontot vetnek fel s egyik-giásik mint önálló levéltártörténeti feldolgozás kiváló. /lla Bálint: A Thurzó-család levéltára, Lev.Közl. 1932, 21.1*$ Fekete-%gy Antali A br. Rudnyánszky-csalad levéltára, Lev.KÖzl. 1933•:• 1.; Ila Bálint: Az árvái Kffíttírtokosság levéltára, u.o. 223.1.; Bakács István: A Regécz-sárospataki uradalom levéltára, u.o., 1935> 5.1.; stb./