Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Felhő Ibolya: Feudáliskori hatósági iratanyag rendezése / 61–76. o.

| •••'•; '. *=» 6<4 *=» jékoződását iss^könnyltő nagy tárgyi osoportokba /katonai, gazdaságig sizé* sági

9 vallásü^Fi iratok/ sorozták az iratokat

0 A rendezés fő elveinstk megha taxizása az anyag egybegyűjtésével párhuzamosan történt 0 Kkk^r^ as ira~ tok kiemelése során mutatkozott meg, hogy milyen csoportokat lehet ktalakl» tani, vagyis hogy kittől, lehet választani a jelseteg irat okát , a központi hintálok isataitg & többleket pedig fcárgyuk szerint érdemes ©soportositamic /kegemlltem' itt még, hogy * csonortokba osztás nem mincto esetben Jelentette az iaaték azonnali térbeni slknXöfcitését

0 Xevés hel/ állott ugyanig a rendezők rendelkezésére s ezért sokszor azt a megoldást választották, &#gy az íratok hal felső sarkába ©eruzával rövidített formában felírták annak a csoportnak nevét, amelybe az iratot sorolták és osak később került sor az iratok ssét rakására a rájuk irt megjelölés alapján©/ áz anykg összegyűjtése és a vele egybekapcsolt elsőfokú rendezés után következett a rendezés második fázisát az anyag ta^láea az elsőfoka rendezés során keletkezett éhségeken belül ö A .jelzetes. anyaga. amint, a..!,. rendezés során kitűnt ,... a" te j& &lall levéltárnak azokból.. az. irataiból tevődött dssze

f am$ Iveket annakidején lankádon mint a szabadságharc vezetése &%m^ pontjából fontos belpolitikai , katonai, gazdasági vonatkozású iratokat ,Sá> kőczl külön kezeltetett s amelyeket többször is rendeztek, sorozatokba osztottak? hátlapjukra számot és emellé gyakran regesztát irtako fk számozás minden sorozatban elölről kezáődbiio/A jelzetéé anyagba provf^$noiá£r;k?& valé tekintet nélkül besoroltak BákSosi kancelláriájában készült kiadványfogalmazatokat /esetleg el nem küldött tlsztázatokat, másolatokat Is/ s az oda befutott jelentéseket, kérvényeket % országgyűlésig béke- és fegyver^ szünati tárgyalási iratokat, alsóbbranga hivatalok, katonai és gazdasági sservek iratait, lefoglalt ellenséges kiadványokatp A jelzetes anyag egy részenek rendezéséhez két elenchus nyújtott segítséget, ezek alapján ÖSSZÜ lehetett állítani két sorozatot /"Katonai iratok II* és W

A levéltár koxáb» bi rendjének töredéke

11

/• Az elenehusok az iratok számát és rövid, egy men^ datba foglalt tartalmát adják meg© A további sorozatoknak egymástői vml6 elkülönítése a számok ixástipusai alapján volt lehetségeso Ahol az<lrás*> tipus nem volt különböző, ott az azonos számú iratokról, tartalmi étmmé® utján kellett megállapítani, hogy melyik sorozatba illenek bele« A a^»o^ zatok szétválasztása összefolyt a rendezés következő fázisával, a

:

sorozaio» kon %elül számok szerint történé rendberakással, mert csak az egyes gezozatok iratainak szám szerinti rendezése után lehetett meggyőződni rála, hogy valóban helyesen történt-e a sorozatok elkülönítése

ö A sorozatok elkülönítése során megállapították, hogy annakidején milyen alapon történt a sorozatok felállítása s ennek megfelelően eimet adtak a sorozatnak© JLIftzponti hivatalok iratainál a rendezés második fázisa az v#lt

? hogy e^r^egy.hivatalon-belül sorozatokba osztották az iratokat

t így a !&$» több anyaggal rendelkező hivatalnál, a fejedelmi kancelláriánál,.a két naggr csoporton /beadványok és kiadványok/ belül az egykori hivatalok irattári rendszerének analógiájára és az anyagból magából kínálkozó lehetőségek szerint külön-külön sorozatokba helyezték el például a gazdasági tanács /Consilium Oaconomicom/és fiőkszervezeteinek beadványait, a megyék beadványait, a városok beadványait stb

ö Hasonlóan történt ez'« mutat 1* mutandis <= a többi hivataloknál is

0 /Megjegyzem, hogy gyakorlati szempontok miatt egy ponton eltértek a proveniencia elvétől, amennyiben itt a központi hivatalok iratai közt hagyták egy-egy külön sorozatban a letisztázott kiadványok közül azokat, amelyek alsébbfoku, hatóságokhoz vagf családokhoz szóltak• Ezt a megoldást az indokolta, hogy először is ezeknek egy része el sem jutott a címzettekhez, a hadi események változása miatt}