Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Ember Győző: A Lengyel Népköztársaság levéltárügye / 11–43. o.

Ez a két körülmény alapvetően határozza meg a lengyel leiréltárak mindenfajta belső munkáját* Lényegében ugyanez a helyzet a szovjet levéltárakban is* X A lengyel állami levéltárak a felszabadulás után azt a főcélt tűzték ki maguk elé. hogy megmaradt és lölönböző helyekről összegyűjtött anyagukat rendezik és leltározzák. Rendezés és leltározás volt a szovjet levéltáraknak is a főcélja a szocialista forradalom után hosszú éveken keresztül 0 A rendezési munkának első fázisa a fondók szétválasztása és kiegészítése, illetve teljessé tétele. Ezt a munkát nehézzé teszi az a körülmény, hogy egyrészt a levéltári anyag a múlt, különösen pedig a második világháború viszontagságai között nemcsak pusztult, hanem szét is szóródott * öszsze is keveredett* Másrészt a múltban a lengyel területeken a küi öntöző idegen megszállás és uralom alatt sűrűn váltották egymást a különböző kormányzati és közigazgatási szervek* amelyek elődeik Iratanyagát* vagy annak egy részét átvették és beolvasztották a maguk anyagába* A fondók rekonstruálása a lengyel levéltáraknak súlyos gyakorlati problémája, amellyel elméletileg is foglalkozmiok kell* A rendezésnél, mint általában minden vonatkozában* a fondók megbonthatatlan s ágának elvét vallják és alkalmazzák* Bss egyébként a szovjet le- , véltárak álláspontja is* A rendezés második fázisa már az egyes fondokon belül folyik* íat a munkát bizonyos mértékig nehezíti, hogy egykorú segédkönyvek általában nincsenek, mert igy a tájékozŐdás az anyagban körülményesebb, másrészt azonban könnyebbé teszi annyiban, hogy esetleg helytelen rendszerű segédkönyvek nem befolyásolják uj, helyesebb rendszer kialakítását* Könnyebbé teszi a rendezést az a körülmény is, hogy az anyag túlnyomó többsége fűzve és kötve van

f s hogy ezek a füzetek és kötetek tárgyi egységeket jelenteneke A fondokon belüli rendezésnél már nem ragaszkodnak a mereven értelmezett provenieneia elvéhez, vagyis ahhoz, hogy a múltban alkalmazott, & a jelen igényeinek már meg nem felelő irattári rendszert állítsanak helyéé esak ezért, mert ez volt az eredeti rendszer* Az anyagot a mai követeimé^ éknek megfelelő tárgyi rendszerben csoportosítják* A rendezés harmadik fázisa a disseluta anyag felszámolása* Sbből az anyagbői is tárgyi csoportokat ajBcitanak ki, s ezeket azután összefűzik vagy kötik. Az osztrák reniszerü anyagnál, amely nem tárgyilag tagolódik, különösen, ha egykorú segédkönyvek is vannak hozzá, a régi rendszert állítják helyre, hogy az ilyen anyagot tárgyi alapon átrendezzék* A gyűjteményeket az anyag jellegének leginkább megfelelő tárgyi, vagy időrendi alapon rendezik* Ha valamely fondből kerülnek egyes darabok valamely gyűjteménybe, például családi levéltárból oklevelek vagy térképek, ezeket a gyűjteményen belül együtt tartják* Második legfontosabb belső munkája a lengyel levéltáraknak a leltározás* Leltározásnak azonban, éppúgy, mint a Szovjetunióban, nem azt a munkát nevezik, amit mi* A leltározásnak náluk két célja van* Az egyik az anyag számbavétele. Ezt a célt a mi leltáraink is szolgálják, ha nem is