Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Ember Győző: A Lengyel Népköztársaság levéltárügye / 11–43. o.
érek anyagára vonatkozólag selejtezési tervet kell kidolgozni, s ez elsősorban a levéltárakra házul* Nagy és nehéz munka ez annak ellenére * hogy elvként mondották ki, hogy 1944 előtti anyag az irattárakban egyáltalában n@s selejtezhető, az ilyen anyagot teljes egészében levéltárba kell szállítani. Be még£* ideális irattári el. alapján történik is maj - a selejtezés 9 a levéltárak akkor sem mentesülnek annak ellenőrzése alél* Fölül kell vizsgálniok* vájjon az irodák és az irattárak gondatlansága következtében nem került-* "2" kategóriájú csoportokba W A M kategóriájú anyag* A lengyel Xe^óltárak tudatába* #%nnak az irattárakban £oly$ selejtezés Jelentőségének, a vele járó veszélyeknek* Nagy súlyt helyeznek az irattári seljetezásek ellenőrzésére* Pontos és részletes rendeletek és utasítások szabályozzák az irattárak eljárását a selejtezéssel kapcsolatban* Nem térik ki ennek részletes Ismertetésére* esak annyit emlitek, hogy levéltári engedély nélkül a selei* papirgyüjtőhelyek irattári anyagot nem vehetnek át, illetve az irattárak, anyagot nem adhatnak zúzdába, nem semmisit*hétnek meg* A selejtezés fontosságának felismerését a levéltárak részéről tanúsítja az is, hogy minden levéltárban van selejtezési bizottság, amelynek 3-5 tudományos dolgozó a tagja* Az irattári selejtezéseket nem egy személy ellenőrzi, hanem vagy a teljes bizottság, vagy annak legalább 2 tagja* E bizottságok nemcsak az irattári, a külső, hanem a levéltári, a belső selejtezés kérdéseivel is foglalkoznak* A Főigazgatóságon is van selejtezési bizottság, 7 tagja közül 3 * Főigazgatóság tudományos dolgozója, 4 pedig levéltárakból kijelölt tag* Esetenkint további szakembereket is meghívnak a bizottság üléseire, ahol mind a külső, mind a belső selejtezés elvi kérdései kerülnek megvitatásra* A selejtezéssel kapcsolatban Lengyelországban is felmerült az a kéri* dés, hogy nem lehetne-e egyes szervek, anyagát minden további nélkül teljes egészében kiselejtezhetőnek, illetőleg levéltári őrizetre nem érdemesnek minősíteni* Szzel kapcsolatban egyelőre arra az álláspontra helyezkedtek,hogy bár vannak olyan fondók, amelyek 100 $-ban kiselejtezésre kerülnek, teljes fondok kiselejtezh©tőségét elvileg még nem tartják kimondhatónak* A gyakorlatban viszont megtették, hogy egyes fondókat teljes egészükben kiselejteztek, 8 csak példaként tartottak meg közülük egyeseket* Az irattárak folyamatosan évről-évre selejteznek, mindig az év 3• és 4*negyedében* A selejtezést munkaidő alatt végzik, a kiselejtezett selejtpapir árát nem a selejtezők kapják* A selejtezett anyag átvétele a levéltárak részéről - tekintve, hogy 1944 utáni anyagról van sző, s hogy az irattár őrzési határideje, mint már emiitettem, a felsőfokú szerveknél 15, a középfckuaknál 10 év - egyelőre csak az alsofoka szerveknél vélt esedékessé, de ott is a kerületi levéltárak inkább csak próbaképpen vettek át selejtezésen átment anyagot* A jövőre vonatkozólag az az elgondolás, hogy az átvétel is, miként a selejtezésj évről-évre folyamatosan fog történni* A selejtezés ellenőrzése csak egyik - bár kétségtelenül legfontosabb - része az irattárak ellenőrzésének, amit a levéltárak mindenre kiterjedően végeznek* £ munkának, a külső szolgálatnak, alapfeltétele, hogy pontos nyilvántartásuk legyen a hozzájuk tartozó irattárakról* $zt a nyilvántartást egységes mintájú nyomtatott kartotéklapokon vezetik*^A hozzájuk