Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Ember Győző: A Lengyel Népköztársaság levéltárügye / 11–43. o.

zetet is értve - csak az egyháznak vannak* Irattáraik, egyes irataik, egyéb magánszerveknek és magánszemélyeknek is vannak, ezek azonban, mind mennyiségileg, mind jelentőségűket tekintve, nem számottevők* X Nézzük közelebbről a levéltári szervezetnek, mégpedig az állami levéltári szervezetnek a kérdését* A pártlevéltári szervezet, tanulmánye-zása nem volt utam célja. Úgyszintén nem vizsgáltam közelebbről a magánlevéltári szervezetet, illetve az egyházi levéltárak szervezetét, részben azért, mert az állami levéltáraknak az egyházi levéltárakkal semmi szerves kapcsolata sincsen, részben pedig azért, mert egyházi levéltári szervezetről tulajdonképpen nem is beszélhetünk* Sgyes egyházi szerveknek vannak levéltáraik, ezek azonban nincsenek szervezetileg egybefogva, az általános egyházi szervezet keretében* az illető egyházi szerveken keresztül kapcsolódnak csupán egymáshoz* A fél szabadulás, illaive a levéltárügy! fordulat éve - 1951 elftt Lengyelországban nem volt egységes állami levéltári szervezet* A városi levéltárak nem voltak szerves kapcsolatban a központi és a vajdasági levéltárakkal* A vajdaságok - azaz a mi megyéinknek megfelelő szwfrvek - levéltárai és a központi levéltárak voltak tulajdonképpen állami levéltárak* Szék a Közoktatásügyi Minisztérium főhatósága alá tartoztak* A városi levéltárak, viszont az illető városi hatóságoknak, illetve azokon keresztül a városok főhatóságának, a Belügyminisztériumnak voltak alárendelve* A Közoktatásügyi Minisztériumban az állami levéltárüggyel a minisztérium egyik osztálya foglalkozott* Kül-.& állami levél tárügyi hatóság még nem volt* Ilyennek a felállítására csak az 1951-i refoxm keretében került sor* Ennek a refóimnak a során a városi levéltárakat állami levéltárakká nyilvánították, kivonták a városok és azok főhatósága alól, egységes és közös szervezetbe olvasztották a korábbi állami levéltárakkal, s az egész állami levéltári szervezetet, amelynek élére külön levéltárügy! hatóságot állítottak, s amelyet kibővítettek kerületi - magyar viszonylatban járásinak mondható - levéltárakkal, a Közoktatásügyi Minisztérium főhatósága alól a Minisztertanács főhatósága alá tették át* A Közoktatásügyi Minisztérium Lengyelországban a felszabadulás előtt a mi volt Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumunknak felelt meg, s a fejlődés folyamán hasonló átalakuláson ment keresztül* Hatásköréből kivált a vallásügy, a felsőoktatásügy, a tudományos kutat ©"intézetek Ügye-j a kultúra és a művészet ügye, a közoktatás és közművelődés egész területéből annak csak speciális ágait tartotta meg* Az állami levéltárügy a Közoktatásügyi Minisztériumnak ebbé a leszűkült; keretibe már nem illett bele* A levéltári munkának vannak ugyan egyes művelődés és oktatásügy! vonatkozású részei, ezek azonban nem olyan mérvűek, hogy indokolttá tehették volna az állami levéltárügynek továbbra is a közoktatás és közművelődés ügyéhez való kapcsolását, s felső szervének ezen az alapon történő meghatározását * Indokolttá tette az állami levéltárügy kivonását a Közoktatásügyi Minisztérium főhatósága alól másrészt az a körülmény, hogy az állami levéltárak - az állami levéltári fondnak az irattárakra történt kiterjesztésével kapcsolatban - jelentős uj feladatot kaptaks az irattárak, az élő levéltárak irányítását és ellenőrzését* Ezáltal a levéltári munka kettős? tudományos és közigazgatási jellege méginkább kidomborodott. A közigaz- 1 gatási jellegű feladatok jelentős mértékben megnövekedtek*