Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - ISMERTETÉSEK - Szedő Antal: Meisner, O.: Újkori oklevél- és irattan. (Urkunden- und Aktenlehre der Neuzeit. Leipzig, 1952.) / 126–129. o.

alárendelt hivatalok iratsí^népes családjába tartoznak a különféle jelentések /relatio/o Külön, j^emeli Meísner a követi jelentések nagy forrásértékét« Az egyenrangúak iratváltásánál

5 elsősorban az idegen államok egymásközti érintkezésébea keletkező irattíjjusokat tárgyalja, a jegyzéket, ultimátumor, államszerződést

9 konkordátumots; Semleges iratok néven tárgyalja a tényeket rögzítő

f nem címzetthez szóié iratokat

9 mint amilyenek a jegyzőkönyvek, feljegyzések^ hivatali könyvek /anyakönyvek, telekkönyvek, iktatókönyvek, másolókönyvek9 mutatók, stb <>/<>/ ; Levéltári szempontból legjobban leköti figyelmünket a második szempont, melyből Meisner az iratokat vizsgálja? a genetikus* Itt az iratok születéséről van szó

¥ az ;Lrattermelés különböző fázisairól» Ennél a résznél feltűnően kiütközik az a hiányosság

9 fcogy-"J&esiner csak a hatósági irattermelést tartja szem*előtt és itt is elsősorban a 18o századi porosz gyakorlatot« Rámutat arra, hogy az államigazgatás külügyekben megőrzi egységét, de a belső igazgatás elég korán reszortokra hasadt /pénzügy, honvédelem, közlekedés, "bel- A% irattermelő hivatalnál*á vizsgálat döntő szempontjag kollegiális jellegü-e as ügyintézés vagy mohokratikus jellegük A kollegiális rendszer nagyobb függetlenséget jelent felfelé

9 az ügyek többoldalú, alapos vizsgálatát teszi lehetővéo A monokratikus rendszer növeli a felelősséget, gyorsabb mellette az ügyintézéso A reszortok régebbi időben a központi hivatalokban országok szerint tagolódtak, a 19a században létrejövő szakminisztériumok már ügy-körök szerint oszlanak csoportokra* Érdekes jelenség a legújabb korban a Szovjetunióban és a népi demokráciáknál.a kollektív tipus, a testület, mint államfői az Elnöki Tanács« Maga az irat^ vagy beadvány alapján jön létre a hatóságnál, vagy magának a hatóságnak az iníciativájábólo Először az elintézés vázlata jön létre, ezt a áseernens, vagy referens k;észiti

0 A vázlatot a titkárok bővítik ki fogalmaz vánnyáo Ha a cpnpeptuson a kiadmányozó sokat javit, akkor fogalmazvány tisztázatot késziteffek rőlao yannak olyan fogalmazványok /coneeptus/, melyekről nem készül tisztázat• Pl« aVfrancia titkostanáes határozatai, melyeket könyvbe kötöttek és ,1^9lyékről az érdekeltek számára csak kivonatot készítettek. A fogalmazványt" a felelős személyek aláírják• A conceptuson sok közlő és utasítás jellegű jelzés •anV* v ' A kiadmányozoti fogalmazv^y alapján jön létre a tisztázat© A tisztázatot összeolvassák a fogalmazvánnyal, ezt a tényt feljegyzik a conceptusrao A tisztázat korlátozott s%áxú>ánjkészül, viszont másolat korlátlan számban készülhet, bár egy példányban készülő másolatokról is tudunk /anyakönyvi másodpéldány/*: ' ?^?T.? ** «7<^ A beérkező iratot*érkeztetik /a 18o században praesentatum szóval/, vagyis feltüntetik a napo.t, mikor az irat a hivatalhoz érkezette A postabontás eredetileg a hivatali főnök joga volt, ugyancsak ő jegyezte fel az érkezés dátumát. , • -Az ügymenetben két jelszó érvényes ősidők ótas gyorsan és titkosano A gyorsaságot Meísner szerint legjobban azzal lehet biztosítani, ha az akta utjának minden egyes fázisát rögzítjük dátummal az iraton, így az ügy*elfektetéséért felelős személy bármikor megállapítható. Az akta utjának*következő .állomása az irattár. Valamikor a m^solókönyvekbe minden be érkezeti'•és kiadott oklevelet szórói-szóra bemásoltako Ez a szokás legtovább a városi igazgatásban maradt meg»" Az iratok egyre növekvő tömege azonban ezt az eljárást lehetetlenné tette. A 15* és Xij» századokban a kancellária . és kamara mellett egy harmadik "regiment" jön létrei a registratura, az irattár és az annak működését ellátó személyzet. A registratusában az akták qgy egység részeivé jvainak és vannak olyan registratorok, akik a 18c. században