Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Rynkowska, A.: Az üzemi levéltári iratok rendezésének kérdése / 116–124. o.

117 után*, azaz az ipari üzemek állami tulajdonba vétele után, mind a vállalatok működése, mind levéltári anyaguk megváltózott« Az Utasítás az alábbi 10 pontból áll* Bevezetés^ Irodalom

p Instruktázs,

11 Leltári lapok, Előzetes selejtezés

; A fond meghatározása gazdasági iratanyag esetében, A rendezés módszerei* Végleges selejtezés, Zárszó, Bibliográfia• E pontok kiegészítéseként az Utasítás azt ajánlja, hogy a rendezési munkálatok megkezdése előtt a levéltáros ismerkedjék meg a levéltárelméleti--, illetőleg szaktörténeti irodalommá 0 A lengyel irodalom nem rendelkezik a gazdasági levéltárak rendezésével kapcsolatos módszertani munkákkal* Elsőizben az "Archeion' 1951-ben m .gjelent XIX-XX* száma mutatott kellő megértést e kérdéssel kapcsolatban* A k'ilföldi irodalomban*az alábbi folyóiratokban találhatunk a gazdasági levéltárakkal foglalkozó cikkeket?: A szowjet "Arhivnoje Djelo"-ban, a német Archiwalische Zeítsrchriff-ben /itt a gazdasági iratok tömegjellegéről és újszerűségéről, ezen iratok selejtezéséről és meghatározott típusok szerint történő osztályozásáról van szó/

9 a francia "Revue de Paris", "Revue d*Économie Politique", "Annales d'Histoire Économique et Sociale" cimü folyóiratokban /ez utóbbi cikkeket közöl a vállalatok szervezéséről, a számvitel történelmi fejlődéséről, az üzemi levéltári anyagok jelentőségéről/ o Annak ellenére, hogy mind az idevágó német, mind a francia irodalom nagyon használható, a gazdasági iratok rendezésére vonatkozólag, mégsem nyújt általános érvényűén szabályozó irányelveket» Ez magától értetődő is á kapita-' lista rendszerben, amikor a gyári, stb* iratokat olyan magánintézmények és személyek tulajdonában hagyták, akik nem törődtek ezeknek az iratoknak rendezésével és tudományos szempontból való megőrzésével

e Az a még ma is észlelhető tény, hogy a két háború közötti időszakban a lengyel ipar nem nagy érdeklődést mutatott a levéltári iratok iránt, valamint az, hogy számos levéltáros sokkal nagyobb kegyelettel kezeli még ma is a régi, mint az uj iratokat, nem teremtette meg a gazdasági levéltárak kérdéseinek módszertani feldolgozásához szükséges féltételekét* Közrejátszottak itt természetesen egyéb okok is, főleg szervezési hibák és az anyagi eszközök híánya«, amely a két háború közötti időszakban nagyon érzékenyen érintettéhez állami levéltári szolgála to't. A levéltárosnak

f az elméleti irodalmon túlmenően, meg kell ismerkednie azzal az irodalommal is, amely a gazdasági életnek az adott gondban megjelenő területével foglalkozik* Tekintettel arra, hogy nem állnak rendelkezésünkre a vállalatokról szóló monográfiák, s irodalmunkban sincs idevágó utalás, azt a tájékoztató anyagot, amely bevezetne bennünket a vállalatok történetébe s lehetővé tenné a vállalat iratkezelési rendjének, illetőleg szervezeti felépítésének felismerését, a rendezési munkák idején kellvmegkeresnünk* Az •Utasitás" útmutatásai sok vonatkozásban eltérvén a már korábban elfogadott rendezési elvektől, ennek indokolása céljából a referátum behatóan foglalkozott az üzemi iratok jellemzésével, amelyek uj elemet képeznek a levéltári gyakorlatban s gyökeresen különböznek az igazgatási eredetű iratoktól«, , , Mindenekelőtt,azt,kell megállapítanunk* Jiogy.már az.üzemi iratok keletkezese es megőrzési módja is eltér az igazgatásaíratoEíoIo AZ aiiaml igazgatás hatóságai az általánosan kötelező rendelkezések, illetve iratkezelési rendszerek alapján szervezték meg iratkezelési munkájukat* Ezzel szemben az ipari vállalatok nem rendelkeztek ilyen egységes előírásokkal<> A kereskedelmi jognak csupán kincstári vonatkozásokban voltak bizonyos gazdasági iratkategőriákat megkövetelő előírásai* x Az anyaggal kapcsolatos általános tudnivalók és problémák ismertetése /Ford./ ,