Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Branska, E.: Családi levéltárak rendezése / 110–116. o.

iratok lesznek túlsúlyban- es fordul elő a leggy-ki bban a közép- és kis.nemesek levéltáránál -mi- ::.ás gyűjteményekben leg'ibb gazdasági és igazgatási jllegü dokumentumok domán l^ak, mi azt plzin itja, hogy a najy magn; sí latifundiumokon többé vagy kevesbbé kitérj dt igazgatási hálózat működött« Nem egy levéltár igen nagy mennyiségű olyan közérdekű ratot és okmányt tartalmaz, amelyek a levéltár tulajdonosa^ illetőleg családjának tagjai által végzett közfunkciókkal kapcsolat:sako Olykor a családi levéltár gyűjtemény jellegű, ami abból adódik, hogy a levéltár tulajdonosa különleges gyűjtő szenvedélynek hódolt* Előfordul az is, hogy a "levéltar" ötletszerűen^ különösebb cél nélkü, gyűjtött levéltári anyagok gyűjteménye

9 amelyek között nem egyszer igen sok olyan iratot és emléktárgyat talílunk, amelyek kizárólag szubjektiv, személyi, illetőleg családi értéküeko A levéltárosnak tisztában kell lennie a családi levéltárak megőrzésének és rendezésének régebbi rendszereivel is

c Nem lehet számára közömbös az a tény, hogy ez a rendszer a legrégebbi levéltárakban nem egyszer nagyon egyszerű volti az iratokat rendszerint t'irgyuk szerint, faseikulusba kötötteké Meg kell azonban jegyezni, hogy ezt a rendezési elvet - amelyet a biztonságbahelyezés legjobb m-.'dj *nak tekint ttek - csak vagyonjogi jellegű iratoknál"alkalmazták, mivel ezek voltak a legfontosabbak és egyaránt szükség volt biztona-gbahelyezési'k-e és á; and megőrzés Ikres ezek tartalmazták a birtoklás jogi alapjait., Az egyéb jogi és bizonyító célok szempontjából nem lényeges okmányokra rendszerint nem forditottak nagyobb figyelmet és nem tulajdonitottak ezeknek nagyobb jelentőséget• Ha nem is semmisítették meg ezeket, akkor sem sokat"törődtek megőrzésükkel* Tekintettel arra, hogy a főnemesi levéltárakban igen nagy mennyiségű olyan gazdasági és igazgatási jellegű anyag volt, amelyek a jószágigazgatás szempontjából nagy jelentőséggel birnak, a XVIII

e-XIX

e század fordulóján megindult a felülről, a felső hatuságok által kidolgozott irattári rendszerek mintájára történő iratrendezés: ez a rendszer a családi kezelőirodák szervezeti felépitésén nyugszik

0 A XIXo század második felében és a XX• század elején sok levéltáros - ezek gyakran nem is voltak szakemberek, noha a legjobb elképzelések szerint dolgoztak - gyakran nem ve .te figyelembe a*szóbanforgó szerkezeti felépitést és a családi levéltárakat a tematikai-tárgyi rendszer, vagy sok esetben kronológiai rendszer szerint rendezte• iíem tisztelték sem a provinenciá-elvét, sem az előző rendezés állapotát ós módszereit^ Azáltalg> hogy a levéltári anyagot egy uj, általuk kigondolt mesterséges rend szerint rendé zték, olykor akaratuk ellenére is megsemmsisitették azokat a nyomokat, amelyek az előző természetes rendről és logikai rendszerről tanuskodtako Nyilvánvaló, hogy itt nem azokról a levéltárakról beszélünk, amelyeket soha senki nem rendezett, amelyeknek számára igy az időrendi - tárgyi rendszer az egyetlen, helyes rendszer lehet• A családi levéltárak rendezéséhez nozzál'tó levéltárosnak még egy dologra, nevezetesen arra kell gondolnia, hogy a családi levéltár a legritkább esetoen egyszerű állag© Leggyakrabban összetett, sőt nagyon is komplikált állaggal állunk szemben, amely gyűjtés, illetőleg iratöröklés folytán, vagy olymódon keletkezett, hogy az egy felügyeleti hatóság, például a jószágigazgatóság alá tartozó gazdasági igazgatási részlegek iratai egybe olvadtak* A családi levéltárak rendezésével kapcsolatos munkát bevezető, tájékozódó munkára és a tulajdonképpeni rendezési munkára kell osztanio A bevezető munkának elvben az alábbi négy irányban kell haladnia? l

e

/ A szóbanforgó levéltár telj.es iratanyagával való általános és belső megismerkedés, a tartalomba való alaposabb behatolás nélküle Ennek az a