Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - ISMERTETÉSEK - Hálik, A.: Kerüljük ki a múlt hibáit a levéltárügyben: Archivni Časopis, Praha, 1952 / 139–142. o.

Levéltáraink további jelentős és figyelemremélté hiányossága volt /a központi hivatalok, mellei; jáiási hivatalok, muzeumokétb; kivételével/, hogy aeawolf igazgatásuk," Beívelt felelős igazgatójuk. Értékes okleveleket,amit most fá|ial@maál állapitól meg-, kaies^niztek kifeldoigezás-eél^ járá, és ezekét vagy elkétyatetélteké Tagy elidegenítették. Kritikailag kell foglalkoznunk a problémákkal, keresBünk kell, s le kell lepleznünk a hibákat és okaikati hogy tiii má, mind a időben kikerüljük Őket, Hol és miben kell a hibákat keresni? Elsősorban abban, hogy a levéltárosok nem violtakaáminiaztrátorok* az adminisztratív munkát nem Tették figyelembe

r tá% lebecsülték, A levéltárak értékes okleTelekei ""kmtatok^nak megrendelésre kiádtaks az átvett ©kle~ ~~ velekri vonatkozó bármiféle elismervény nélkülv "ma pedig természetesen hiába kutatunk az oklevelek után

f nem állapitható meg? hogy mikor?ki és milyen célból vette át azokat; Gyakrana kmtaté hirtelen halála miatt a k§lcsinz$tt értékei Dklévolok és az írásos anyag a kmtaté családjának a kezében maradt;és igen gyakran az anyagot az egész hagyatékkál ^tlyttt eíadták

9 elkétyavetélték

9 la ugyan meg nem semmisítették, " ~ " ' : ~~ Ennek szemléltetésére egy igém jellegzetes esetet sztretnék felhozni a mi zsolnai területinkrőlc Az u„n

0 fZsolmai kSiyv*- a kizépkor vége felé, 1378-ban jitt létre és Zsolna számára lorponán irta le l^kovai Miklós /Zólyom/ ' Bza kőrnyv a legrégibbe nemzeti nyelven irt szlovákiai logio éétra legrégibb, nemzeti nyelven írott irodalmi emlék Szlovákiában, "" Bz az értékes kinyv eltlnt a zsolnai levéltárbél 18S5 kfrtlo 192&~ig hiába kutattak a "Zsolnái kinyv" után* 1928-ban a brnoi országos levéltárban találták meg, maid lf54-ben kiadták* s végtllf37~ben, hosszas vándorút után iámét visszakerült Zsolnára, ahonnan rejtélyes módon eltlnt* " " ~ " --'- ™ —-""•' •-•-> -- • --• •;•-— "Az emiitett eset eléggé megindokolja azt, hogy a levéltári anyagra ke ílőv megérdemelt figyelmet fordítsanak, hogy a levéltárak igazgatásával tehetséges

0 szakmailag " képzett és lelkes alkalmazottakat bízzanak meg, akik szeretettel és odaadással szentelik magukat hivatásuknak. ~~ Milyen a helyzet levéltáraink nagy többségében? Levéltáraink elnémultak* felhalmozott Ipapiroö-tameg. és nem értéke§ tlrténeti anyag raktárává lettek. A levéltárak nem teljesítik többé hivatásukat„ ma legnagyobbrészt hozzáférheteilemek, szétszórtak, mindenféle iim-lomma.1 vannak eltorlaszolva* A szakszerfen rendezett és vezetett levéltár ma valóban ritkaság, kivéve a nagyobb és nagyvárosokat* Levéltáráink átvizsgálásánál azt állapítjuk meg, hogy a levéltári anyagot poros, piszkos^ nedves és alkalmatlan helyiségekben helyezik el. Ezek az alkalmatlan helyisélek ugyan minden további nélkül elnyelik ezt az anyagot/ azonban senki aém elmélkedik vagy elmélkedett arról* milyen hatalmas károk keletkeznek így* €sak itt-ott fordítanak ' erre az anyagra kellő figyelmet. Sok helyen a levéltári anyag olykor a tágas épfletek valamennyi helyiségét bejárta'o íz emeletről levitték a földszintre?, minliá aszerint, hegy milyen leientőséget tulajdonitottaí a levéltárnak

9 azután a földszintről az álagiorba és végül valamelyik' aLáreadelt, piszkos

9 penészes pincében vagy tibb pincében kftitt ki. Heg rosszabb eseteket is ismerünk, és pedig olyal€.5tl~54- - 140 -