Levéltári Híradó, 3. (1953)
Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - ISMERTETÉSEK - Hálik, A.: Kerüljük ki a múlt hibáit a levéltárügyben: Archivni Časopis, Praha, 1952 / 139–142. o.
16.591-54141 nekat; amikor a levéltári anyagot az egyik mögyei székkelyről átizállitották a másikba a nagymegyék felállításakor! ?e: meszelés; hogy ez a "bolyongás 1 * nem szolgált ennek az értékesanyagnalra javára; Íz és a hasonlóképp mostohán kez^i és elszórt anyag, a gaztag múlt eseményeinek értékes tanítja, erősen megsérült, ha ugyan sem semmisflt meg részben, vagy Csak most, 1952~ben viszik át például a volt Lifté megyei"levéltárat-, amelyet 1923-ban lőcsére szállítottakf keletkezési helyére. Üptó Szt. Iikléara r hogy mljáépitett helyiségekben és modern vaspolcokon helyezzek el ugy, hogy törtéaészeiüket szolgálja felelősségteljes és értékes mun- • kájukban. Hasonlóképpen visszaadják mindazt az anyagot, amel; jogtalanul található a mi levéltárainkban, keletkezesi helyé re és igy teljesítik városaink egyik jogos követelését* Ma mér remélhetjük, hogy 1952-ben Szlováíiaban ez az akció befejeződik* hogy megindulhasson a nyugodt és qéltudatos épitő tevékenység levéltárainkban* Az ezekben a levéltárakban okozott károkat csak ké sőbb, jóval később" lehet majd megállapítani, és ki tudja, vájjon egyáltalában megállapithatók~e valaha? Izek a levéltárak igen hosszú ideig el vo?iak választva keletkezési helyiktől* lizlen kül&aböző események játszódtak le, államjogi változások, háború, politikai események és egyebek amelyeknek pedig bizonyára ezekre a levéltárakra is meg * volt a hatásuk. Mindenesetre az igy kárt szenvedett levéltárak is levéltárak és legalább ugy ahogy használhatók. - fudlfk azonban, hogy értékes levéltári anyag gyakran csak azért került papirgyárba, mert a kézségek és varosok u.nv "felelős® tényezői nem tudtak más vagy okosabb dolgot kitalálni, mint hogy a levéltári helyiségekre más - talán, sőt valószínűleg - feevésbbé jelentős célokra szükségük volt; Egyes helyeken nem tűrték meg a - természetesen az ő hibájukoól - elporosodott és bepiszkolódott anyagot, ez sértette az u.n. "szépérzéküket* és ahelyett, hogy gondoskodtak volna az anyag mestisztogatásáról és elhelyezéséről, inkább az egyszerűbb utat választották, a zúzda utláto Iánv hasonló és más ut volt, amely elősegitette azt, hogy az értékes és becses anyag elpusztuljon es manapság szá^= mmnkra pótolhatatlan, elérhetetlen legyen kulturális, gazdaságid társadalmi és közigazgatási szempontból. A mmlt hibáin okulva intenzivebben és buzgóbban épitlük ki levéltárügyinket abban a tudatban, hogy törekvésünk Is fáradozásunk nem lesz hiábavaló« hogy minden erőfeszítésünket siker koronázza, Bbből adódik, nogy minden ismeretünket és tudásunkat a győztes munkásosztály rendelkezésére bocsátjuk. Bettenthetétlenül haladunk előre minden akadályon keresztül, nem siránkozunk a veszteségek és nehézségek miatt, sőt épp ellenkezőleg uj értelemben xeliesitjük a ránk bizott feladatot a szocializmus szolgálatában Legmagasabb és felelős tényezőink támogatása mellett abban a tudatban dolgozunk, hogy levéltárügyünk már most eredményesén tőr magának utat a nehézségekben, a meg nem értésen, még a gúnyon keresztül is. Munkánk eredményei uj ösztönzést jelentenek maid számunkra, ennál örömtelibbek lesznek, minél* nagyobb nehézségeket küzdöttünk le.
