Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - ISMERTETÉSEK - Komjáthy Miklós: A lengyel iratselejtezés problémái / 119–121. o.

ISMIBflflSIK* A lengyel iratselejtezés problémái. is iratselejtezés a modern levéltárügy egyik legtöbb körültekintést igénylő s a lövő történetírása szempontjából legji lentisebb feladata, A levéltáros« amikor selejtez^, tulajdonképpen a történész forráselőkészitő munkálat végzi elo Munkája sokrétű. Nemcsak a salát kora* hanem későbbi korok történetirásának $ a történetírás nemcsak egy« hanem több ágának szempontjait kell egyszerre érvényesítenie. A levéltárosi működés az iratselejtezés során fonódik igazán egybe a történetiró működésével. Az iratselejtezéshez is az kell. amit egy historikusunk a történetirónak köt a lelkére: "körültekintő tájékozódás, érzékeny mérleg® nagy felelősségérzet és végtelen f

onáosság*; Izeknek a szempontoknak egyetlen nép levéltárügyéen sem kell oly mértékbem érvényesülniök

P mint a lengyelében

e A második világháború ugyanis minden képzeletet ielül múló pusztítást végzett a lengyel levéltárakban, Tarsó levéltári anyagának 95 százalékát veszítette el. Ippeh ezért különös érdeklődéssel fordulhatunk a lengyel levéltárosok által fölvetett iratselejtezési szempontok és elvek feléé Baehulski-tanulmánya^ mely az Archeion XIX-XXo évf.ban jelent meg**/ abból inául ki

9 hogy a szocializmust építő államokban az Irátselejtezés másutt is meglévő problémái mellett a társadalmi és gazdasági élet jelenségeinek fokozottabb mérvi figyelembevétele jelent nagyobb nehézségét; A há¥oru előtti Lengyelország országos viszonylatban nem oldotta meg az iratok selejtezésének Kérdését; Szabályzatok csak egyes hatóságok iratainak selejtezésére nézve jelentek meg. Izek az iratokat általában *A* és "B* kate f

óriába sorolták. Az *!*! kategóriabeli iratok az ügyvitelen hosszabb időn át használt* de tartós megőrzésre nem való„ nem állandó értékü

9 a "B" kategóriáinak a maradandó értékű iratok voltak. A selejtezési elvekei 1957-ben levéltárosok is megtárgyalták. Lengyelország pusztulása azonban nemcsak megakadályozta a selejtezés kérdésének végleges rendezését

9 hanem egészen uj problémákat is vetett föl. Izeknek az uj problémáknak s az egész kérdéskomplexumnak megvilágítása végett a szerző a nyugati® főleg a német iratselejtezési .irodalom és rendeletek eredményeinek rövid áttekintése után részletesebben ismerteti a szovjet selejtezési eljárás sza«= A nyugati selejtezési irodalmat és rendeletanyagot áttekintve Bachulski Müsbeck 1931-ben megjelent dolgozatából különösen azokat a megállapításokat emeli ki

9 amelyekben az Jenkinson bürokratikus nézeteivel száll szembe. Müsbeck szerint a levéltári-tudományos szempontok nem lehetnek másod rangúak. A selejtezésekben a történelmet lói ismerő s önálló kutatásokat végzett levéltárosoknak is részt kell venniük. Poroszországban 1936-ban a legjobb levéltári x"A népi demokratikus országok levóltárügyének a Levéltári Híradó legutóbbi számában megkezdett ismertetését az elmúlt időszakban rendelkezésünkre állott szakirodalom alapján e rovatban folytatjuk. 1/ BaehulséiAoS Brakowanie akt Archmion. XIX-XX. pp.241-253 J.6.59I-54- - 119-