Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - ISMERTETÉSEK - Komjáthy Miklós: A lengyel iratselejtezés problémái / 119–121. o.

szakemberekből selejtezési bizottságot szerveztek. Ezek egyike

T Bohrt, a selejtezést a levéltári anyag pozitiv gondozásával szemben - nagyon jellemzően ~ nesativ gondozásnak nevezi; Az iratok 1/ kora, 2/ tartalma s 3/ az iratokat kitermelő hatóságok súlya kell,-hogy utat mutasson a selejtezőnek. Egyébként a levéltári állagok negatív gondozásának valamennyi problémájában csak a gondolkozását mindenkor ellenőrizni tudó szakember lehet egyedül irányt mutató bíró. " A selejtezési a második világháború égető kérdéssé tette. Kémetországban. Az igazán értékes iratok biztonságba helyezése megkívánta« -hogy sietve szabaduljanak a fölösleges itfatahyagtói /1941-1 marDurgi;levéltári konferencia/* ~"~ : Svédországban «, részben a selejtezések megkönnyítése végett^-íalM^IoSátumu papirt vezettek be a különböző iratfa]ták számára; ^ " ' ~; franciaorszáffban egy 1936-os rendelet szerint a le-* véltáralc"igazgatóságának láttamozása nélkül egyetlen iratot, sem szabad megsemmisíteni. Egyébként minden irattár anyagát át kell tanulmányoztatni levéltári szakemberrel, mielőtt az iratokat megőrzésre átadják a levéltáraknak. ~ ~A Szovjetunióban a szovjet levéltárügy alapjait lerakó 1918o június"JUi«-lenini rendelet kimondta, hogy a levéltári igazgatóság engedélyenélkül egyetlen hatóságnak sincs jóga iratokat megsemmisíteni. Az 1919• márc. 31-1 rendelet az iratok selejtezésére három bizottságot állított fel $ 1/ * ~ selejtező,, 2/ ellenőrző bizottságot és 3/ jóváhagyó biaottságkent -a levéltári Főigazgatóságot. A-szovjet hatóságok; intézmények és vállalatok által termelt irattipusok őrzési határidejét az 1942. december 27-i rendelet szabta meg. Az őrzési időhatár az irat lezárását követő év január 1-ivel kezdődik s 1; 3, 5 vagy lo évig tart. illetőleg nincs termi-* nushoz kötve. A keresetelévülés rövidebb lévén, mint a burzsoá országokban, az állandó megőrzést igénylő iratok kivételével, az őrzési határidő maximuma lo esztendő. A jogszabályok szerint es az időhatár az ÖSzSzK területén 3.év, ha szocialista szervezetek és az, állam polgárai, ill. az állampolgárok egymás közti viszonyában létrejött iratokról van szó. Ugyanakkor a szocialista szervezetek egymás közötti viszonyában a kötelező határidő 1 és fél év a Szovjetunió egész területén. " 'v • •""'"" " "'" ~ ~----- •- : — A szovjet levéltári selejtezés menetét Bachulski Hitiaiev kézikönyve alapján ismerteti. A selejtezést mind a levél-, tárakban, mind pedig a működő hatóságok irattárában a szakvéleményező bizottság végzi. E bizottságok tagjai között a legképzettebb tudományos dolgozóknak kell helyet foglalniok. A selejtezés irányítását, ill. ellenőrzését a szakértő-ellenőrző bizottságok, mégpedig a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatósága mellett működő központi és a szövetségi köztársasagod belügyminisztériumi levéltári osztályai mellett működő Helyi bizottságok végzik; ~~ Bachulski más államok selejtezési problémáinak rövid áttekintése után

9 addig is, mig megfelelő rendeletek nem szabályozzák*néhány pontban összefoglalja a lengyel levéltárak anyagának selejtezésénél követendő szempontokat* Főszempont , hogy értékes anyag ne vesszen el, de fölösleges anyag se fed|e el a tudományos szempontból értékes iratokat* 1/ Selejtezés előtt az anyagot rendezni kell; ha rendezve veit, de ez az eredeti rend felbomlott, akkor az anyag rendiétt vissza kell állitani. Ha az iratok rendezetlenek. 16.591-54- - 120 -