Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Konarski, K.: Bevezetés a levéltári állag leltárához / 101–108. o.

lehet megtárgyalni: a./ Az állag levéltári rendszere. Néhány szóban jegyezzükfel, hogy oklevelekről* jegyzőkönyvekről; vagy pedig Lengyelország felosztása utáni, már modernebb típusú állagról van-e sző, melynek iratai tárgyi, időrendi, betűrendes csoportosításban, esetleg vegyes rendben fekszenek:. Ezeknél az állagoknál figyelembe leli venni, hogy mely típushoz - a. lengyel, német, orosz; vagy osztrák típushoz tartozik, vagy áll kózel a sző« banforgó állag rendszere. Pl. 1918~19l9-ben az első lengyel hivatalok állagai sok esetben az osztrák állagok mintájára épültek fel. b./ Az állag komplikáltsága. Itt meg kell magyarázni, hogy az állag sajátos összetétele, egyszerű-e,avagy összetetté vált-e azáltal^ hogy összeolvadt az állag által örökölt egyéb iratok töredékeivel. Meg kell nézni* hogy az állagban vannek-aholt öröklések, avagy letétek, Meg kell vizs~ falni, vájjon vannsk-e az állagban hézagok, melyek azáltal eletkeztek, hogy a hivatal mas hivataloknak adott át iratokat, Snnél a pontnál csak annak a megállapitására kell szorítkoznunk, hogy melyek az iratok öröklésének* illetve az egyéb összetettségnek nyomai az állag felépítésében /felosztasok, erőszakos felszámolások^ a hivatalok belső átszervezése, stb,/. A rekonstruálás folyamatát nem kell megtárgyal** ni. E témáról a bevezetés különálló része /¥./ szól. o./ Az állag összetevő részei. Itt fel kell tüntetni, hogy hány alkotórész van, meg kell őket nevezni s fel kell tüntetni számszerű arányukat, meg kell határozni hierar« ehiájukat, s meg kell állapítani Hol van az állag súlypontja. •• : d./ A könyv-, oklevél- 111. iratsorozatok típusának meghatározása. Ismertetni kell típusokat, jellegüket, formájukat, előfordulásukat és számszerüségüket /sommásan. anélkül,hogy statisztikai felvételezésbe bocsátkoznánk/. Külön kell foglalkozni a formális könyvsorozatokkal és ügyiratokkal, mint például a kezelőirodai lajstromok, pénztár^ könyvek, könyvelési naplók és külön kell foglalkozni az #?demi ügyeket tartalmazó könyvekkel és iratokkal, stb. e./ Levéltári segédeszközök. Fel kell sorolni minden rendelkezésre álló adatot a megmaradt és meg nem maradt régi leltárakról, a kurrens és már használatban nem lévő leltárakról, valamint a különféle tipusu tárgymutatókról, még ha törekedések is. Fel kell jegyezni, hogy az iratok mellett vannak-B iratjegyzékek /rotulusok/. Meg kell állapitani a tárgymutatók egyes ismérveit és használatuk módját; "f./'A jelzet kérdése. Fel kell legyezni, hogy milyen tipusu jelzet dominál az állagban, vajj,on numerus currensről van-e szó, amely folyamatosan végigvonul az egész ~ állagon, avagy osztály

? ügyosztály, stö, jelzetekről be ~ szélunk-e. Az osztrák tipusu ügyiratoknál meg kell jegyezni, h8gy az iratokon az iktatókönyvi számtól függetlenül" szerepel-e fasciculatura, vagyis arra vonatkozó jel, hogy a beadványt mely ügyosztályra signálták. ^' Az iratanyag technikai jelle

mzése. Ismertetni kell az"állag technikái elemeitt a doku^ mentumokat; a könyveket, a füzeteket, kötegeket, térképeket; fel kell jegyezni számszerű arányukat, vagy esetleg mii 91 •54 105