Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Konarski, K.: Bevezetés a levéltári állag leltárához / 101–108. o.

jelentenek a bevezetéshez. Ez a kivétel a szabály jelentőségére emelkedik az olyan időszakokban, mint például a két világháború közötti priódus. A hivataltörténet! irodalom nem foglalkozott ezzel az időszakkal. E korszak állagai 1949-ben megszakadtak és a hitleri megszállás folytán elpusztultak, szerkezeti fel™ épitásüket sokszor nem ismerhetjük meg másból, mint maguknak a fennmaradt iratoknak a tartalmából. Ezek tartalmát ténát a Tonatkozó szempontból a lehető legteljesebben ki kell elemezni* • . Minden más esetben annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy minél ismertebb az állag és minél nagyobb az irodalma, annál rövidebben kell szólni a leltárhoz irt bevezetésben az állag szerkezetéről. A szerkezeti jellemzésben főleg azt kell kidomborítani, hogy milyen hatásköre volt a hivatalnak és - amennyiben erre az iratanyag válaszolni tud - igyekezni kell kimutatni, hogy e kompetenciák : közül melyeket valósitott meg a hivatal a gyakorlatban és melyek maradtak papiron. II. Az állag története* J

' Másféle, igen beható és kimeritő tárgyalást érdemel az állag története. A hivatalok szervezeti szabályai iránt egyrészt a jogalkotás érdeklődik, amely azokat késziti, másreszt a történettudomány, amely azokat; kutatja. Az idevonatkozó adatokat mindenkor meg lehet találni vagy az irodalomban, vagy ha ott nem találhatók, akkor a jogforrásokban. Az állag történetét a levéltároson kivül senki sem ismeri és eenkisem jegyzi fel. Ha ezeket a levéltáros nem vizsgálja és nem rögziti. mindörökre elvesznek. Az állag múltjának ismeretére pedig feltétlenül szükség van, hogy megértsük az iratállag jelenét. Nehéz elképzelni olyan levéltárost - akinek az a feladata, hogy rekonstruálja az állatot- aki nem tud semmit és nem is akar semmit tudni az llag sorsáról, életéről, hányattatásairól, átalakulásairól, felosztásairól, élő, vagy holt örökségeiről, az iratok leadásáról, gyarapodásáról, növekedéséről, selejtezéséről*stb. Előfordulnak olyan esetek, hogy az állag történetének ismerete teljesen konkrét gyakorlati jelentőségű és reális hasznot nyújt. A harmincas években, amikor tárgyalások folytak annak érdekében, hogy kiadják nekünk a varsói hercegség titkárságának iratait, fontos jogi érv vollt az & tény, hogy a Hercegség titkárságát nem közvetlenül Drezdából szállították Petervárra, hanem Drezdából Varsóba szállították és csak néhány évvel később került át Varsóból Pétervárra. Ezt a tényt Iwaskiewicz rögzítette le a Varsói Hercegség hatóságai irattállagainak történetéről szóló cikkében, amely az *Archeion

w II. füzetében jelent meg. A bevezetésben tehát mindent figyelembe.kell vennünk, amit az iratok az állag történetére vonatkozólag tartalmaznak olykor igen kevés ilyen anyag áll rendelkezésünkre. III. Az állag levéltári jellemzése. A legfontosabb és ezért a léskiméritőbb feldolgozást igénylő része a bevezetésnek az állag levéltári jellemzése*, A jellemzésnek az általános ismérvekkel, az állagnak, mint egeszének való tárgyalásával kell kezdőáni. 16c591-54- - 103 -