Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Konarski, K.: Bevezetés a levéltári állag leltárához / 101–108. o.

E& koMntsem zárja ki azt, hogy a levéltáros ne történettudományi szemszögből nézze a szóbanforgó rendszerezési, de nem szabad, hogy ez a tény a bevezetésnek -mint az állaghoz készített útmutatónak - szerepét elhomályosítsa* A bevezetés M állig térképe; ugyanúgy, anogy a földrajzi térkép már az első rápillantásnál tájékoztat bennünket a terepen

9 ugyanígy a bevezetésnek is az a feladata,kegy már az első rápillantással biztosítsa az állagban való eligazodást; A követelmény az«hogy necsak a leltárban, hanem az állagban is tájékozódni tuájunic. •"*• ~ Mindent, ami ezt a tájékozódást megkönnyiteheti

p fel kell használnunk a bevezetés megszerkesztésénél. Igen alánlatos tehát rajzok* szervezési vázlatok, származási táblázatok /főleg a családi levéltárakban/* stb használata; ••••• 6ti, Ihol olyan sorozati állagokról van azé, amelyek számos^ analogikus belső felépítést hivatalokból származnak - mint például egy adott vajdaság járási hivatalai, azonos tinusu iskolák, stb. -ott teljesen felesleges dolog lenne a levezetésnek egész terjedelmeben való megismétlése* Az Ilyen sorozatnál ki kell választani a legtipikusabb* illetve legteljesebb állagot és ennek számára szabályszerű, tel» jes bevezetést kell Készíteni. A hátralévőknél elég, ka esak rövidített bevezetésekre szorítkozunk, amelyek az adott állagnak csak azokat az ismertetőjegyeit* elemeit fogják tartalmazni; amelyek egyediek és igy az általános bevezetésben adott jellemzéstől eltérnek. Az altalános tudnivalókat illetőleg utalunk a teljes bevezetésre; A bevezetés összetevő részei: I. A hivatal története* II* Az állag története. III. Az állag levéltári jellemzése. IY. Az állag tartalma. ¥., Az állag rendezési ée leltározási módjainak .elemzése.^ : - .- !. A bevezetés befejező részében összesíteni kell az állaggal kapcsolatban végzeit rendezési és leltározási munkákato Abevezetés összetevő részeinek sorrendje nyilvánvalóan keretjellegű és konstrukciós okoknál fogva bizonyos mértékig megváltoztatható. A fentebb felsorolt öt szempont közül azonban egyetlenegyet sem lehet mellőzni. -.'—. A* A h

ivatal története. Elvben a lehető'legtömörebb*vázlát formájában kellene megtárgyalni* Bővebb, kimerítőbb adatokat - különösen a nagyobb^; ismertebb állagoknál « könnyen találhatunk a megfelelő történeti kézikönyvekben. Ezeknek az adatoknak a bevezetésben való megismétlése célszerűtlen lenne és meghaladná kereteit. holott a bevezetésnek tömörnek és áttekinthetőnek kell lenni. A hivatal történetére vonatkozó adatok könnyű hozzáférhetősége a levéltárosok által nem egyszer elkövetett krónikus hibák forrása, mivel egyes levéltárosok - a legkisebb ellenállás útját' követve - olykor az egész bevezetést ezzel a témával töltik ki. A tömörség eltét fel lehet adni ott, ahol alárendelt, az irodalom által mellőzött, vagy mostohán kezelt hivatalokról van sző. Amennyiben lehetséges az állag irataiból ki kell venni a hivatal szervezeti felépítésére vonatkozó momentumokat. Ezek ugyanis igen értékes hozzájárulást 16.591<-54- - 102