Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Konarski, K.: Bevezetés a levéltári állag leltárához / 101–108. o.

dr. Kon arakig K. s Bevezetés a levéltári állag leltárához. Areheion XXI. pp. 192-2©!. --• - A feldo

lgozás elTeio 4 leltárhoz irott bevezetés, nem uj dolog. A régi tipusu kéziratos leltárakban természetesen rendszerint nem találkozunk bevezetéssel, később azonban, amint azelső nyomtatott leltárak megjelennek ezeknek eleien hoszszabb« vagy rövidebb szintetikus bevezetést találhatunk. Sok példát sorolhatnánk fel, de elég ha megemlitjtkliépsbowski bevezetéseit a Főlevéltár ^fionumenta Iuris* cimü kiadványa egyes köteteihez. ~ - - r- :•; *; Ezek" a régi nyomtatott bevezetések azonban némileg különböznek a ma készített bevezetésektől. Már a nyomtatott leltárak és a kéziratos leltárak között fennálló számszerű arányból is következik* hogy a bevezetésekkel ellátott lel» tárak csak elenyésző százalékát képezték az adott levéltárban lévő levéltári segédeszközöknek. Ilyeneket csak tőredék százalékában készítettek. Ma már ez eléri a száz százalékot„ A mennyiségi eltérésen kívül nagyin lényeges minőségi eltérés is van. A régi bevezetéseket nem is annyira a levél* tárosik, mint inkább a tőrténészkutatók Írták, például Xutrzeba, vagy fiekosinszkio A kutatók a kutatók számára irtak bevezetéseket és leltárakat*'ínnek természetes következménye az volt

9

"hogy ilyen leltárban a történész érdeklődése nyomult az előtérbe és teljesen mellőzték, illetve háttérbe szorították a levéltári szempontokat. Az Aliami Levéltári Főigazgatóság által előirt mai iratleltározási utasítás teljesen más sikon tárgyalja ezt a kérdést. "*• -'':* i ~r ~ v Az utasítások értelmében a leltári bevezetés a leltár elválaszthatatlan összetevő részét alkot la és ennek kidolgozása a leltári munka kötelező részét képezi. Másrészt ai a tény, hogy ebbe a munkába bevonják az iratok leltározásával foglalkozó összes levéltárosokat,, paranoiát nyújt arra

? hogy a levéltári momentum kellőképpen érvényre Jut. A másli végletbe való zuhanástól - nevezetesen, hogy a leltár csak a levéltárosoknak szól - megóv bennünket az az alapvető tézis

9 hogy a levéltári munka a történettudományok segéaszolgálata és a levéltárban azok segédtudománya, amelynek azok sajátos kutatási céljait lehet és kell maga elé tűznie. így tehát a tudományok mindkét irányát képviselő levéltáros az« aki a leginkább hivatott arra* hogy felfektesse a leltárt és objektíven, a kérdés összességét szintetikusan felfogé módon kidolgozza a hozzávaló bevezetést. 1 bevezetésnek az a fő célja, hogy megkönnyítse a"tájékozódást a levéltári-állagnak nevezett iratcsoport feléfitéseben és tartalmában. Ha bevezetést készítünk, a lelárhoz, szem előtt kell tartanunk s ügyelnünk kell arrao hogy munkánk az állagban való eligazoaás útmutatójából nehogy az állag monográfiájává változzék* A bevezetésnek nem lehetnek salat megállapításai

9 problémáig tudományos kon©epeiéi,, illetve megoldásai, hanem egyetlen célja az, hogy világosan és plasztikusan tükrözze az iratanyagotv annak * rendszerét és tartalmát, valamint azokat a módszereket, amelyaket az iratok rengésénél alkalmaztak. 16 . 591=54= - 101 -