Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Stebelsky, A.–Tóth András: Az iratrendezés / 89–100. o.

K~-~ (létre* Ez a ténykedés a további rendezési munka alapja^ miTtl) egyrészt megállapítja a hovát art ózandó ságotj, másrészt segítséget nyuft az iratanyagba az eredeti segédhivatali kezelés során ^betolakodót

V idegen iratok felismeréséhez• A fondhoz való tartozás megállapitásának számos módszer® van. Nem is lehetséges mindazoknak az ismérveknek a felsorolásai, melyek alapján megállapítható egy iratnak valamely fondhoz való tartozásáé Sok esetben az irat külső ismérvei nem is nyújtanakmegfelelő tájékoztatást

9 hanem szükségessé válik az irat tartalmának megvizsgálása* Az azonosítás legfontosabb és leggyakrabban előforduló külső segédeszközei a következők? 1/ az irat fejléce

b magában foglalja annak az intézménynek az elnevezését,-melynek segédhivatala az iratot létrehostao Sok esetben - különösen ha az intézménynek több segédhivatala volt - magának a segédhivatalnak az elnevezését is tartalmazza, A könyvformába kötött levéltári iratanyag esetében a fejlécben foglalt adatok vagy azok agy része a kötés gerincére terül, A feliéi mint a hovátartozandóság legnyilvánvalóbb ismérve döntő Is végleges jellegü

9 különösen egyszerű fond vagy oly: segédhivatalokiratanyaga rendezésének esetében„ melyek egymással kapcsolatban IBM alltakc. Két vagy több egymással kapcsolatban álló és ilyen formán összetett fondót képező segédhivatal iratanyaga rendezésénél viszont szerepe csak vi szonylagosan döntő és nem végleges* " ^ 2/ Az iratok jelzete azon ismertetőiéig aelv az irat helyét egy és ugyanazon'segédhivatal töboi iratai között meghatározza. A jelzetet az irat az irattermelő szerv segédhivatalában vagy a levéltárban kapja, A jelzet a levéltárakban elsőizben akkor fordmit ..elő, amikor sor került az iratanyagok rendezésére

f illetve jegyzékbe foglalására /XT-XYI. szazad/. A segédhivatalokban való jelzeteles később, amikor egyre na< TIIÍ- és XIX. század fordulóján indul meg

? am gyöbb mértékben tértek rá az előzetes irattári tervei" alkal mázasára. Az iratjelzetek különböző tipusuak lehetneks a/ a leggyakoribbak a betűjelek, melyeket általában a sorozatok jelzésére kezdtek használni. Ha az abc betűi elfogytak,, ugy a betűk kettesével* hármasával való ismétlését alkalmazták, /AA/BB; AAArBBB: AA

S AB; AAA, AAB

9 stb. stb./ lendszerint a nagybetűket

9

~illetve a-nagy és kisbetűk kombinációját használták* b/ a betűjelekkel egykorúak a rajzos jelek /vonások, körök, keresztek. monogrammok, stbo, stb,/ ezeket a jelzeteket olyan iratcsoportok szamára haszfaálták

9 melyek azonos jéllegűek

9 vagy azonos tartalmúak voltaké ~~ ©/A számjelzetek már a XTI* században meglelenteko Először a római számokat, majd az arabszámokat kezdték használnia A számok rendsterint az iratoknak a fondban* illetve a sorozatban való egymásutánlát jelziko Sok esetben a számjelet az egész sorozatra érvenyes vezérszó előzi mego /p

0

o Hungraiae No i7./ * " " * 1 A különböző iratmegőrzési módokkal /csomó

9 szekrén^ zsák

9 stb,/ kapcsolatban a feltevések szerint már században/ fellép a helyrajzinak nevezhető iratjelzetelés mely aá irat őrzési helyére utaló Ebben az esetben a számjelzet összetett jelzetté válik. /P*Oo°. 3« szekrény, 8. csomó

g 21, szám/. Különösen elterjedt ez az iratielzetelés 10.591-54- -..92-1