Levéltári Híradó, 3. (1953)
Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Stebelsky, A.–Tóth András: Az iratrendezés / 89–100. o.
a XYII« és JTIII, században a magán-, birtok és gazdasági levéltárakban. A XIL században és ma már csupán a findokból kiemelt külön részlegek jelzetélésénél használják. /okievéles anyag t térképek, tervek stb./ v--r ... ^ igiegtori ügyviteli jelzetnek két megjelenési formája Tan. A jelzet vagy az illet© iktézmény szerveseti felépítésére utal /f.a, y. U.0. 73. szám/ vagy az irattermelőszerv segédhivatalában alkalmazott irattári tervet tükrözi /p*e. vámügyi osztály Lit; P* 42. szám/. A fenti két főformán belül a számsor vagy évenként tagolódik /po. 478/1893$,/ vagy az évtől függetlenül fut végig. - * A lelzetelésnek még számos más fajtája is előfordulható ftalnunikell azonban ezzel kapcsolatban arra 9 hogy az iratokon találhatő egyszerű,, az irat címlapjára színes ceruzával rávezetett sorszám jelzés elbírálása óvatosságot igényel. Az ilyen lellegü jelzetelés gyorsított formájú átaaásátvételre utal is nem feltétlenül jelenti az iratanyag előzetes rendezését,, 3/ Az irat külső megjelenési formája jól szembeötlő ismertető leli azonban csupán akkor szükséges elsődleges azonosítási lehetősééként alkalmazni 9 ha az iratot a iej= léc és a jelzet alapján nem lehet azonosítani, illetve na ezek az ismertető jelek nem nyújtanak elég biztos támpontot* Az irat külső megjelenési formái közül a következőkre kell elsősorban figyelmet fordítanunk^ a/ a kötés, a boritolap f illetve dosszié anyaga és szine; b/ a kötés, dosszié stb. elülső ! lapján alkalmazott cimke fajtája és szine: * ~ ~~~ Q/ azok a w kutyanyel$ H «szerü papírszeletek, melyeken a segédhivatal vagy esetleg a levéltár egy előzetes rendezés során az irat jelzetét feltüntette; d/ a feliratok, jelzetei* aláirások és egyéb ismétlődő Írásbeli jegyek elhelyezése; e/ az iraton található kezirás&k irásduktusa /akár közép- kori oklevélről* akár feudáliskori iratanyagról 9 akár újkori ügyiratról van ezé/; f/ az irat papírjának formája 0- Számos esetben a papir nagysága alapján lehet megállapítani egyes iratoknak hovátartozását^ tekintettel arra, hogy sok esetben egyazon kezelőirodák egy bizonyos ügy elintézéséhez azonos méretű papirost használtak. ~ ' -- Előfordul, hogy a fent felsorolt külső ismertetőjelek nem elégségesek az irat azonosításához. Ilyen esetben az irat tartalmának vizsgálata következik*, A legfontosabb ilyen jellegű ismertetőjel g/ a legszélesebb értelemben vett cim 9 melyből megállaiíit° háté az irat címzettje* illetve az, akire az irat elsősorban vonatkozik. A címet a különböző, segédhivatalok különböző korbeli gyakorlatának megfelelően az iratok legkülönbözőbb helyein találhatjuk meg* - ~ ~ 4/ A segédh ivatali jelze tek és lapszéli fe ljeg y zések a legkül ön b5fl b ö lormáJüak.^Eé"s zTen az - íjiTíTa fás flTvjön átkoznak, részben pedig az iratnak az intézményen belüli útját mutatják. Az iktatással kapcsolatban alkalmazott jelek közül a leglényegesebbeké az iktatószám illetve az az ügyiratszámj, melyet az irat a segédhivatalban alkalmazott irattári tervnek megfelelően az iktatószámon kivül kap /magyar 16.591-54- - 93 - \
