Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Kiss László: A vállalati iratkezelésről / 63–79. o.

Kiss László A vállalati iratkezelésről Mielőtt véglegesen elhatároznék azt

9 hogy egyrészt a Központi Gazdasági Levéltár* másrészt az állami levéltárak az őrizetükben lévő gazdasági természetű iratanyagot milyen rendszerben kezeljék, meg kell vizsgálnunk azosat az Iratkezelési módokat, ahogy a vállalatok az ügy vitelükben keletke«=> zett iratanyagot kezelték* hogy ennek megfelá:ően.a proveniencia elvét kove^sük

? illetőleg na ez nem lehetséges a szabad proveniencia elvének megfelelően rendezhessük az iratállag©kato Ennek a kérdésnek vizsgálata tovább nem halasztható* mert a Központi Gazdasági Levéltarban esddig közel 190 vállalat iratanyagát vettük levéltári őrizetbe^ de ,ugy hiszem az állami levéltárak vállalati iratanyagával kapcsolatban iSo a rendezés, később pedig az alapléltározás kérdése a vállalati iratkezelés rendszereinek ismeretét elengedhetetlenné X QS Zlo Ilőlláróban néhány körülményt le kell szögeznem* Elsősorban azL hogy ezúttal kizárólag a volt kapitalista válla~ latok iratkezelési rendszeréit déritiük fel* Amit ezzel kapcsolatban a későbbiek során megállapítunk, az szintesemmiféle vonatkozásban nem alkalmazható a szocialista vállalat irataira. Hendkivül lényeges különbségek vannak a két vállalati tipus iratkezelési rendje között; Pl; Ma már élképzelhetőo hogy az ország minden vasipari vállalata azonos iratkezelési rendszert vezessen be« A kapitalista időkben ez elképzelhetetlen lett volna

? mert pl, befolyásolták esi a külföldi anyavállalat utasitásai, a részvénytőke ~ nagysága, az eltérő szervezet, a bankkapcsolat stbo lészletesen a különbségekre itt nem kivánok kitérnie Mégis remélem, hogy senkit sem fog zavarni az általa esetleg már felfedezett ezen különbség* ha szem előtt tartjuk* Sogy a következőkben esak a kapitalista vállalatok iratkezeléséről beszélünk. Köztudomású, hogy az iparvállalatok államosítása e«sak

u

"1948. márciusában és azt követően következett be. Az 1954, hovember 1. napján kezdődő selejtezés is csak az 1948-ban keletkezett iratanyagot érinti maid. A levéltárosoknak ugy a selejtezés elindítása, mint ellenőrzése és az iratanyag belső kezelése során még hosszú ideig* - kapitalista vállalati anyagfal lesz dolguk.*. Igaz, hogy a gazdasági élet nagy területén már 1948 március előtt Is bekövetkezett az állami kezelésbe vétel

? illetve &% államosítás, de ez a tény lég évekig sem érintette a kapitalista vállalati iratkezelési rendet

9 hiszen plo az államosított bányavállalatok vagy a NIK is maradéktalanul áttették a kezelésükbe került vállalatok iratkezelési rendszerető Második előrebocsátandó körülmény, hogy amikor a következőkbena vállalatok iratkezelési rendiét vizsgáljuk, esak az általánosságban ténylegesen fennállott helyzetet rögzítjük* a sokféle* szétágazó módszerről szeretnénk összefogó kepét kapni. Ha tehát az itt közölt iratkezelési módozatoktól Kitéri, más rendszerrel is találkozunk, az nem dönti ma a közöltek helyességét* Természetesen lehetetlen mind§n iratkezelési rendszert ismertetni, de még felsorolni is-, ~* mert az oly területen, mint a vállalati ügykezelés és iratkezelés, 16.591-54- - 63 - 5