Levéltári Híradó, 3. (1953)
Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Dávid Zoltán: Kéziratos térképeink időszerű kérdései / 52–58. o.
báljozásánák nélkülözhetetlen előmunkálatai* l térképek tehát égymtt jelénnek meg a nagyobb kormányszervek ügyirataival, az uradalmak gazdasági számadásaival, vagy a nagybirtokos családokbirtokpereineE tárgyalási anyagával - mindenkor az iratok szerves mellékleteként. Teljesen világos tehát, hogy ha nem is illik be a szűk értelemben vett irat fogalmába,a kéziratos térkép szervas levéltári anyag. flagy alakja miatt azonban nehezen tárolható az iratok szokásos tárolási módja mellett - Így keletkeztek 1794-ben a Kaffiara, maid 1798-ban a Helytartótanács irattáraiban az első térképgyűjtemények az iratok mellől kiemelt, legnagyobbrészt nagyalakú térképekből. Anyaguk egyre szaporodott, lassan külön segédleteket ^helynévmutatókat/ igényeltek s áaogy nőtt számuk és terjedelmük, ugy kerültek egyre messzebb az anyatesttől, az iratoktól, A térképek hátlapján feltüntetett jelzet azonban legtöbb esetben még utal származási helyére, mint ahogy a segédkönyvek nagy része is tartalmaz erre vonatkozó adatokat. Mivel azonban a térkének sokfelől gyűltek egybe,nem az iratok régi jelzetei alatt tárolták, hanem uj jelzeíekkel látták el őket, amivel azután önállóságuk látszata tovább növekedett. ~ "De nem minden térkép szakadt igy el az irattól. Ahol egy-két hajtással ezt meg lehet; tt oiaani,a térképet nem emeltei ki az irat rq mellől, hanem annak alakjára összehajt togatva, ott tárolják őket ma is az iratok között. Ezeknek a rejtőző térképeknek száma talán nagyobb a külön gyűjteményekben kezelt térképekénél is. Csak a legritkább esetben készült hozzájuk segédkönyv, s felderítésükre is alig került eddig'sor. lem is kell mondanunk, hogy a levéltárak térképtarosainak egyik legfontosabb jövőbeli feladata ezeknek a térképeknek felkutatása, kiemelése és feldolgozása lesz, s hegy e munka során még számos értékes térkép fog napfényre kerülni, íz azonban a levéltáraknak mégis távolabbi feladatit; első az iratanyagtól mér elkülönitett /mondhatnám, el anyátianedott/ s közben önálló gyűjteményekké"váló térképek rendezésének és feldolgozásának elvégzése* Első feladatunk részben azért, mert itt jóval kisebb idő alatt, jóval kevesebb munkával sokkal nagyobb eredmény érhető el,részben pedig azért 9 mert ezeknek az éppen nagy alakjuk miatt kiemelt térképeknek elhelyezése és kezelese okozza a legtöbb gondot , éppenezek állományát érte az idők folyamán sok kár Is veaztesig. P " : ' :H -~ "" * 6" fia saelíekintünk, mi történt ezeknek a térképeknek megóvása, feldolgozása és felhasználása terén 1945-ig» • mi történt azóta, szinte meghökkent bennünket a fejlődés hatalmas ütemei Á levéltárak eldugott sarkaiban heverő, porlepte és penészrágta, a legszűkebb szakkörök által sem ismert térkének ma már csaknem mindenütt gondosan elhelyezve, leltározott állapotban várják a kutatókat. De menjünk sorjában... Az Országos levéltár térkéntára nemcsak a levéltárak, „ hanem az egész ország legnagyobb kézii%t(tóté2?képaw^át %z^//^: t éi darabszámokról meg nem beszélhetünk, mért az anyag fel^ olgozása nem fejeződött be; néhány megközelitő számadat mégis kifejezi a térképanyag gazdagságát. A fejlődés illuszrálására a rendelkezésre álló hozzávetőleges 1945 előtti adatokra is közlöm. ia16.591-54^ 53
