Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Dávid Zoltán: Kéziratos térképeink időszerű kérdései / 52–58. o.

r

Kézira- Katasz- Nyomta- Térkép- Terv Össze- lende- Katat©s tk. teritk. tott tk.vázlat rajz sen zett logalj.veit zálvi* velic 1945 - ' • előtt. 3ooo 17©© 4©© 5@© 8©o© 13.6©© 53@© 9o© 1953 végén 75©© 38©o 7©© l©oo 1©.©©© 23,00© 19.©o© 5©o© 1954 -ben beszállítunk és feldolgozunk mintegy 3©©® darab kéziratos térképet és tervet. Az irat©k között fekvő térképek és tervrajzok száma még mintegy 1©-15.©0© darabra becsülhető, A térképanyagot teljes egészében tekercsekben tárolva őrizték. Innék az őrzési módnak hibáit Glaser Laj©s a Levéltári Közleményekben irt cikkében még 1939-ben feltárta és sürgette megváltoztatását, Javaslaía azonban süket fülekre talált. Már ekkor jelentkeztek tárolási nehézségek isi megfelelő férőhely hiányában az anyag nagyrészét a feldolgozási munkák elvégzésére készült nagyméretű xérképasztalok tetején helyezték el. k gyűitemény kezelője szeretett térképeinek nem sok időt szentélhetett. mert munkaideje nagy részében a Levéltár akkori profiljának megfelelően, nemességi ügyek intézésével foglalkozott. Az anyag katalogizálása varga Endre úttörő módszerével még 1928-ban megindult. a munka azonban az előbb emiitett okok Matt nagyon vontatottan haladt s t

yümölcse csupán a kamarai térképanyag nagyobb részének atalogizálása volt. Az ostrom alatt az egyik térképasztalt belövés ért e s a robbanás, majd a nyomában támadt, de szerencsére hamar elfojtott tüz az asztalokon és a szomszédos polcokon tárolt temesi és kataszteri térképanyag egy részét megsemmisítette. A mentési munkák során azután az egész anyag alaposan össze is keveredett, ugy hogy az 1945-ben megindult uiiáépitésnek úgyszólván mindent elölről kellett kezdenie. Ilső feladat a téliesen összekavarodott anyag szétválogatása volt, ma^d a térképtár jelentősebb állagainak katalóguscédulái készültek sorban elo Ekkor valósult meg a tervtár felállitás a is. melybe a különböző intézményektol és magánszemélyektől átvett, hosszú évek óta rendezetlenül álló épület-, viz- és útépítési, valamint műszaki terveket sorozták szerves gyűjteménybe. A térképtár ugyanekkor több ártékas levéltár térképanyagával is gyarapodotts^az Bsterházyés Nádas&y-család levéltárainak térképanyaga mellett a levéltár őrizetébe került az OFI kataszteri, valamint a uzrajzi Intézet igen becses térkép- és iratanyaga. A Festetics-család térkép- és tervanyagából a Levéltár őrizetébe - a gyakorlata tói eltérően - a tervek mellett főleg az inkább könyvtárba kívánkozó* jórészt külföldi területeket ábrázoló nyomtatott térképek terültek, mig a levéltár kéziratos birtoktérképeit;; elszakítva őket az iratanyagtól,a Szédíti könyvtárba szállították. 1951-ben megindult és több hónanon át tartó gondos munkával az Országos Levéltárban elkészült a térképek katalogizálási szabályzata. Ez a levéltárak több, mint 2o éves gyakorlatát lerögzítő, minden kérdésre kiterjedő szabályzat tudományos színvonalon foglalja rendszerbe a katalóguscédulák elkészítésének módját. A katalóguscédula tulajdonképpen darableltár,'mégpedig részletes leiró leltár, amely egyrészt a térképen található külső ismertető jegyeket /cim

0 szerző* [16.591-54- - 54 -