Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Dávid Zoltán: Kéziratos térképeink időszerű kérdései / 52–58. o.

országos viszonylatban az eddiginél rendszeresebb és határozottabb módon mérlik fel. Az iratanyag ilyen összehasonlító értékelése kétségtelenül igen nagy, de talán mégsem megoldhatatlan feladat. Lényegében ilyen céllal müköuik a L0K-ban szervezett seleitezésl munkaközösség is. Dávid Zoltán: Kéziratos térképeink időszerű kérdésoi. Levéltáraink kéziratos térképeiről fosok egyetmást elmondani, ezekről a zömükben a XVII1. században Készült pompás kis műalkotásokról, melyek oly hamar megnyerik a szivét azoknak, akik velük foglalkoznak, lem véletlen ez - e térképek nemcsak szemgyönyörködtető, gondos kidolgozású, lágy tónusú képecakéi hazánk legkülönbözőbb tájainak; sokkal többek annál. legőrizték számunkra ennek a " " é

: -."•-•- korszaknak számos emlékét, adataikból bőven meri thet a nezőgazdageg mitjáral tel épülés tört én ettél, müszaktörténettel, archeológiával, hazánk vizrajzával és vizszabályozásaival, vagy néprazjávai foglalkozó kutató - hogy csak általánosságban néhányat aor&l.iunk f& Kincseiket igazán csak az állandóan velük foglalkozóknak tárják fel, de. azok nem is tudnak soha betelni e gazdasággal. Sehéz elképzelni, hogy volt idő, amikor e térképek forrásértéke bizonygatásra szorult. Az elmúlt években e térkétek iránt minden irányból megnyilvánuló, egyre fokozódó éreklődés eztma már teljesen fölöslegessé teszi! A kutatók számának |yors szaporodása örvendetes Jelenség^ de feladataink megnövekedésére is figyelmeztet. Az ország kéziratos térképanyagának mintegy 9o százalékát a levéltárak őrzik. Elsősorban reánk hárul tehát e térképek leltárbavételének, rendezésének és feldolgozásának munkája. A levéltárak térképanyaáról eddig olyan kevés szó esett, hogy talán nem lesz érektelen a térietekkel kapcsolatos levéltári gyakorlat rövid összefoglalása; " ~ "" Legelőször határoiuk el a fogalmakat. Amikor "kéziratos" térképről beszélünk, elsősorban a XVIII. sz. első fele s az országos kataszteri felvételek megindulása./1851/ közötti időszakban készült térképekre gondolunk. Rajzoltak előbb is térképeket, de tömegesebb megjelenésüket csak Mikovinyi fellépésétől számíthatjuk*- mint ahogy készültek kéziratos térképek 1851 után is, de ezeknek jelentőségét az országszerte elkészülő kataszteri, maid pedig katonai felvételek már erősen csökkentik. Fejtegetéseink során nem térünk ki az iratanyaggal össze- nem függő nyomtatott térképek kérdéseire, melyek néma levéltárak gyűjtőkörébe tartoznak. Hogyan*keletkezett a kéziratos térképanyag? - vetődik fel a kővetkeső kérdés - s mennyiben függ össze egyéb levéltári állagokkal? - & XVIII.ez.-ban a térképek csaknem sohasem fttaélusükötáso* Határviták, osztályperek, úrbéri szerződések mellekletei; uraldalmak gazdálkodásának és a birtokigazgatásnak fontos támaszai; vadvizek és mocsarak lecsapolásának, folyók sza16.591-54*- - 52 -