Levéltári Híradó, 3. (1953)
Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Mehrwerth László: Az igazságügyi selejtezés problémái / 27–52. o.
Az útmutatók iratfajtákra alapított tételei. A levéltári anyag meghatározásának harmadik módszere az utmutatókb aiig az irattipusokra alapított tételekben jelentkezik. Minden ügydarabban megőrzendő irattipusok az útmutatók "A" pontja alatt vannak felsorolva. Az útmutatók ezt a megoldást egészen szűken alkalmazták. Járásbíróságokon a munkaviszonyból és társadalombiztosításból származó Ítéleteket, a halottá nyilvánító határozatot az eredeti végrendeletet és végintézkedést, végrendeletek jegyzékét, hagyatéki leltárt, hagyatékátadó végzést f osztályegyezséget, hagyományt bizonyítványt, váltókönyveket: /az uzsoraügyben és fiatalkorúak ügyeiben hozott Ítéleteket// törvényszékeknél minden ügyben az ítéletet, az egyezségi jegyzőkönyvet^; a esődfelszámolási jegyzőkönyvet* kényszeregyezségi táblás kimutatást, szakértői jelentést, vagyonfelügyelői jelentést, végrehajtói könyvet , sorolja fel megőrzendőként az útmutató* lágy mértékben ilyen tételeket tartalmaz az egész közjegyzői selejtezési útmutató és a fiatalkorúak anyagához készült külön utmut&ió is* A bevezetőben megállapítottuk;, hogy a selejtezési segédleteknek igen fontos értékmérője az, hogy az adva lévő összes lehetőségeket használják ki a levéltári értékű anyag külső lelek alapján való meg3elölésér@o Kétségtelen, hogy a felsorolt iratfaltákat ilyen külső jelek alapján kiválasztható iratoknak kell tekinteni * A bírósági anyagot ismerő selejtezők minden esetre ezeket az iratfajtákat már első pillantásra felismerik. Szó volt azonban arról is, hogy a módszerért a eélt feláldozni nem szabad. Ebből a kritikai szempontból nézve is az útmutatókban felsorolt iratfajták feltétlen megállják helyüket, sőt a bírósági anyagban még sokkal több ilyen iratfajtát is lehetne felsorolni. ~" " lézzük meg például, hogy általában az Ítélet mennyiben fedi a levéltári értékű irat fosaimat. Az ítélet az ügyben /tanúvallomások és más bizonyítékok alapján/ megállapított részletes tényállást tartalmaz a legtöbb esetben. Tartalmazza ezenkívül a bizonyítékok mérlegelését és a megállapított tényállásból folyó összes jogi következtetéseket, valamint ~ m természetesen a bíróság ügydöntő határozatát is. De mindén ilyen iratlajtákra alap.it ot értékelés szükségszerűen általánosítást is tartalmaz. Ha az ügy teljesen érdektelen, akkor természetesen az ítélet is többé-kevésbbé érdektelen levéltári szempontból. Ezért az útmutató csak a törvényszéki ítélet feltétlen megőrzését igényli, a járásbíróságon hozott ítéletek között már különbséget tesz. Véleményem szerint az útmutató az iratfaitákra alapított tételek esetiben elvileg helyes alapból indult ki 0 Kétségtelen azonban, hogy nem használta ki az összes lehetőségeket; Például a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet minden esetre feltétlenül megőrzendő iratnak kell tekintenie A végrehajtási anyagban a végrehajtási jegyzőkönyvet /amenynyiben a végrehajtást foganatosították/ ezenkívül még az árverési jegyzőkönyvet, az árverési hirdetményt f a sorrendi tárgyalás jegyzökönyvét, a a sorrendi végzést is célszerű lett volna feltetlenül megőrzendő iratfaltának tekinteni* 16J391-54
