Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Mehrwerth László: Az igazságügyi selejtezés problémái / 27–52. o.

ftartalmi tagolódásának* A levéltári értékű anyag megjelölés^ tehát semmiléppen sem alapitható kizárólag a nagyobb irattári egységekre. C«/ Az anyag összetétele nagy vonalakban tartalom szerinte Az irattárban található anyagok természetét tekintve elsősorban is a peres anyag és a peren kivüli /igazgatási Jellégü/ anyag között kell különbséget ténnil - Az igazgatási jellegű anyag szinte eljárásonként más-más tartalmú;, mégis /kissé erőltetetten/ három nagyobb csoportba lenne csoportosítható* Igazságügyi szervezeti, gazdasági, személyi, ügyvédi és • kizjegyzői felügyeleti, szakértői felügyeleti, szakmai oktatási álatok, /elnöki anyag/* gazdaságtörténeti leiligü adatok: ipari- és kereskedelmi vonatkozásuaE; /cég, csőd- kenyszeregyezségi anyag; központi telekkönyvi anyag!/ agrárgazdasági Jellegm adatok:/ úrbéri* hitbizományi, telekkönyvi anyag/, vegyes gazdasági; /bírói letéti anyag/ társadalmi és vegyes gazdasági vonatkozása adatok; /aoltnak nyilvánítási tigyek: hagyatéki ügyek, status &gy«k* ^ azaz fatyai haialom korlátozása, kiskorúság meghosszabbítása, gondnokság alá helyezés, elmegyógyintézetbe utalás* okirat megsemmisítésiíanyagA ".r A peres iratok adatanyaga polgári Ügyek

ben szinte felmérhetetlen változatosságot mutat*-AmiyitiTe"!gy volt, ahány féle viszonylatban magánjogi igény egyáltalán felmerülhet. •••&%- adatok jeli ege lehet aiár szervezeti vonatkozású/pl. egy nagy kereskedelmi társaság belső jogviszonyait tárgyazo perben/, akár gazdasági vonatkozású / ilyen úgyszólván mindegyik perben van/, akár társadalmi jellegű, /pl. házassági gerekben/. Az adatok jellege még egy ügyet tekintve, egy ügyiraton belül is rendkivul vegyes. Megjegyzem ugyanez a tartalmi változatosság jellemzi a közjegyzői irattár anyagát is. bár ez ia$aimt általában minden polgári igazságszolgáltatási anyag súllyal mégis csak a gazdasági vonatkozásban tartalmaz adatokat. A büntetőperes anyag adatainak jellege szintén erősen változatos, de amennyiben mégis eltér a polgári anyagtól, hogy - tekintveyhogy bűncselekményt csak törvényben előre megállapított magatartás képezhet - az iratok tartalmának ténybeli, esemény béli körvonalai a törvényekben előre pontosan meg vannak határozva., " * ~ ~.~ • A polgári peres ügyek fajtáinak felsorolását még általánosságban sem kísérlem mego csupán utalok a selejtezési útmutatókra, amelyek meglehetősen tág körben sorolják fel ezeket az ügyeket3 Egyben arra is utalnom kell, hogy az útmutatók felsorolását még igen széles körben kellene kiegészíteni, ha feltétlen teljességre törekszünk. Néhány szót kell azonban Itt szólni arról, hogy milyen elemeket használ fel a joggyakorlat az egyes életviszonyoknak," illetve az azokkal összefüggő bírósági ügyeknek fogalmi elhatárolására^ azaz a peres ügyek elnevezésére. Erre azért kell kitérni, mert gyakran merül fel a követelmény, hogy a selejtezési útmutatók mellőzzék az ügyeknek jogi fogalmak alapján való elnevezését. Közelebbről nézve láthatimiL hogy az elnevezésekben anyagi jogi fogalmak /pl« kártérítési ügy, szerzői j©gi

9 szabadalmi, örökösödési ügy stb;/, további eljárásjogi fogalmak /cégügyek, váltó csőlugyek,- stb./ váltakoznak, de vannak olyanok is, ahol az ÍL§?l-54- ' ^35 - '