Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Mehrwerth László: Az igazságügyi selejtezés problémái / 27–52. o.

széken minden Ítéletet, a járásbíróságokon pedig az útmu­tatóban megielölt ügyekben hozott Ítéletet kell levéltári célra megőrizni. : Ha a selejtezés céliának az anyagnak a felhasználásá­ra hivatott szervek közötti szétosztását tekintjük, akkor nyilvánvaló, hogy az anyag ügyviteli értékelésének és le­véltári értekelesének éles elválasztása helyes és szükséges. Az igazságügyi seleitezési rendelet ezt az alapelvet következetesen viszi tovább akkor, amikor az anyag ügyvi­teli őrzési idején kivül külön korhatárt állapit meg az anyag levéltári begyüjthetősége tekintetében. A rendelet 6. § -ában megállapított ezen 2o éves begyűjtési korhatár megfelel az ügyviteli szükségesség át­lagos felső határának. Tehát bírósági iratanyagoi - külön engedély nélkül -a levéltár csak akkor gyűjtsön be, ha az anyag kora 2ö évet meghalad, ami gyakorlati szempontból is helyes, tekintve, nogy a legtöbb ügyiratban ítélet vagy más 2o évig őrzendő irat is van. Igaz, hogy egy ügyiratban - az alapszámos irattári rendszer folytán - sok 5 eves őrzé­si idejű irat is van, de semmi értelme nem volna annak, hogy mmí^ 7 ^ 01 me ? OSSZOn «?*•*•"•"* abiróság és a levéltár* Kétségtelen, hogy ez a 2o évnél fiatalabb ügycsomék selejtezése sok problémát vet fel, de ezeket a problémá­kat az alapelvek ismeretében könnyű megoldani. Legnagyobb probléma itt az, hogy ugyanazon ügyiraton belül 2o eves őr­zési idő van az itélexre és 5 éves őrzési idő van más ira­tokra. Milyen feladatot jelent ez a selejtező számára? Először is azt, hogy az ítéletet levéltári érték szempont­jából meg se, vizsgálja, hanem tegye vissza a csomóba, mert arra az ügyvitelben meg úgyis szükség van* Az ügyiratban lé­vő egy b iratfajtákat azonban már nézze meg levéltári szem­pontból is. Csak akkor tegye vissza az ügyiratba, ha vala­milyen okból az egész ügynek levéltári értéket tulajdonit* . Ha az ügy maga levéltári szempontból nem érdekes; akkor nézze meg, hogy az ítéleten kívül van-e abban olyan iratfaj­ta, amely levéltári szempontból megőrzendő volna /pl7~fe~g­rendelet, hagyatéki leltár, stb/. Ha ilyen van, vissza kell tenni a csomóba az Ítélet melléj ha ilyen nincs az ítélet kivételével az összes többi iratfajtákat az ügyiratból ki kell selejtezniv - ~ - T­Ha az ilyen 2o évnél fiatalabb ügycsomóban levéltári értékűnek minősülő anyag van, akkor a selejtezés alkalmá­val aián latos a borítékon megjelölni, hogy az ügyesemé levéltári anyag. A 2o év letelte után ez Ilyen megjegyzett csomókat, a selejtezési, válogatás során további vizsgalat nélkül a levéltári anyaghoz kell tenni. Természetesen addig nem a levéltári anyagban, hanem az állványon maradó, ügyvi­telben még szükséges anyagban van a helye. . 2./ További eltérést jelent az is« hogy az igazságügyi seleitezési rendelet a selejtezés bejelentése és megkezdése közöít 3o napos határidőt ir elő* 3./ Ilyen - ugyancsak levéltári előnyt jelentő - eltérés hogy a bíróságoknál az átselejtezett levéltári anyag elszál­lítása határidőhöz kötve nincsen, szemben az egyébkent irányadó 1 éves határidővel* 4./ Ezzel szemben bizonyos fokig hátrányos számunkra az 9 hogy a seleitezési munka elvégzésére se állapit meg semmilyen 06tB91-54- - 32 -

Next

/
Thumbnails
Contents