Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Kozlityin, I.: Tudományos konferencia a szovjet levéltárügy kiépítése megkezdésének 30. évfordulója alkalmából: Voproszi Isztorii, 1948. 10. szám / 16–22. o.

nak jellemzésére, amely munka a szovjet tematikára Összpontosítja figyelmét,' ki mu tattá az előadd, hogy egyetlen tudós sem nél* kűlözheti azt ..az agyagot ö amelyet a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatósága tett k$szé. Sgyuttal rámutatott •arr*

f

' hogy az állami•levéltárak még kevés agyagot publikáltak a szovjet álla* és a Fagy Októberi Ssocialista Forradalom történetével kapcsolatban az egyes 'nemzetiségi köztársaságokban* és úgyszólván egyáltalán,som adtak ki adatgyűjteményeket a Szovjetunió újjáépítési korszakára és a sztálini ötéves tervek időszakára, továbbá a Szovjetunió munkásosztályának és nemzeteinek történetére vonatkozólag* Javaslatot tett Sfinc akadémikus Állami Archaográfiai Bizottság alakítására és a "Krássnüj Árchiv*'/* Vörös Levéltár:/ -hoz hasonló tipusu levéltári folyóirat indítására is. Je,¥, Tarlé akadémikus n

A történettudomány és az állami levéltárak

f

* cimü előadásában kiemelte 'a szovjethatalom azon első intézkedéséinek roppant jelentőségét, amelyeknek a régi Oroszország levéltári kincseinek megőrzését köszönhetjük. A továbbiakban a dokumentum-anyagnak, mint alapvető történeti forrásanyagnak jelentőségével foglalkozva, Je.V. Tarlé szembeállította azt a memoárokkal, amelyeket a XIX* századig elsőrendű anyagként használtak fel„ Myugateurépában még mindig ragaszkodtak ehhez a régi tradícióhoz, amikor minálunk, Oroszországban már egészen határozottan felállították azt az elméletet, hogy a dokumentumanyagot kell mint alapvétő és központi forrásanyagot tanulmányozni. Je« V. Tarlé ezután összehasonlította a szovjet történészek munkalehetőségeit, akik számára a Hagy Októberi'Szocialista Forradalom tág lehetőséget adott a levéltárak felhasználására, a fórradalomelőtti Oroszország történészeinek szomorú helyzetével, akik számára a levéltárak csaknem teljesen elérhetetlenek voltak, A kapitalista országok tört énét tudománj^ának hanyatlásával foglalkozva, ahol a történészek inkább az esemény meghamisításával vannak elfoglalva, mint tudományos kutatómunkával, Je.W Tarlé kijelentette, hogy a szovjet történészek és történész-levéltárosok feladata, hogy kutatásaikkal leleplezzék a burzsoá történészek tudománytalan koncepcióit. A szovjet tudomány, mondotta az előadó,, akár orosz, akár nyugati történettel foglalkozik, a szó teljes érteimében mentse meg a történelmet, mentse meg a történettudományt azoktól a teljesen torz, tudatos ferdítésektől, amelyékkel ma egészen tele van a burzsoá országok történetírása. V.D. Sztttrov vezérőrnagy, a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatóságának vezetője előadásában, melynek cime "A Bolsevik Párt Központi Bizottságának határozata az ideológiai kérdésekről és a levéltári szervek soronkövetkeso feladatai*', jellemezte a Szovjetunió állami levéltáraiban folyó munka jelenlegi állását. Jof. Sztálin-aak a szovjet tudomány további fejlődése irányáról szóló nyilatkozatainak és a Bolsevik Párt Központi Bizottságának az ideológiai kérdésekről hozott határo-