Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Kozlityin, I.: Tudományos konferencia a szovjet levéltárügy kiépítése megkezdésének 30. évfordulója alkalmából: Voproszi Isztorii, 1948. 10. szám / 16–22. o.
•» 2B «• zatának szellemében járva el A szovjet levéltári szervek. •$•«« ser latés&edéet tettek $ munkájuk átszsrvezééérejg a* átasBrvesés A gsevjetumió levéltárügyének vslm»&nnyi alapvstő Mfípiirát érintettet a dokumentnmanyag tudományos leiráftát és ffÜtaazmáláettt * tudományos puelikáoióa és tudományos metodikai m*n* kát» a, tenderek képséfét é* ideológiai-politikai nevelőmét, £tl»« 4 tudományos-publikációs munka terUletéa az állami levéltára* áttekintették a dekuneat&iigyiijtemények előkészítésének és nk« áásának tervét, s a már napvilágot látott kiadványBk&t mindén i szenpenta vizsgálatnak éa társadalai bírálatnak vetették alá, 4 munkatervekben az alapvető figyelmet olyan áeiaaeatuagy Iá tények előkészítésére fordították, amelyek a szovjet társadalom történetét és asen belli Lenin és Sztálin pártjának vésető szerepét világítják meg. A kSzpoati állami'levéltárak mellett est a munkát jelentőmén kiszélesítették a kSstáreaaágl fi fcsl$i $«* véliárt szervek /saz ukrán, Üsbók, Xazah, Grúz és A»er»*JfU«*a Szo vetkőz társaságok, a leningrádi és az omszki terület levéltárai, sib,:/ Csak a legutolsó években nékány tuéat dokumea* tumgyu'j töményt és más tudományos munkát adtak ki a levéltári szervek, köztük a következőket? "Az északi kerülőt fes&bed-jei, BZegéáfparaBzt-bizottságtkfV/ta szerk.:/, **$mká8~ellanőrzős a petrográdi ipartan 191?~19lB-ban M , "á szovjethatalom győzelne Bkrejnában", "Charkev a Hagy Októberi Szocialista Forradalom** ban*; ^4 Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkémzitése éa végrenajtása ttabekaz tanban", "a Kagy Októberi Szoetalisia Ffcr,?*«. 4*1*9 győzelme Kazahsztánban és a Kazah Szovjetköztársaság megalakulása", "Omszk az októberi napokban és a szovjethatalom megszilárdítása", "gémet megszállók Poltava-vidékén? stb. A szovjet levéltárak egésZ sor detamentuasktadványaban kapott kifejezést az utolsó években népeink hasi múltja és az #ro«z tude* máay psctoráiása a tudomány kUlönbe'ző területein, mint pl, dokmmeatumgyijtömény Ssuvorovról, Eutuzovról, &ermyi|ovróX* Haanimevról, öagratyioarél és Pepovról a rádiótávíró feltalálójárói* Országunk állami levéltárai, fennállásuk >o éve alatt, nem teljes adatok szerint körülbelül'*too dokumentumgyűjteményt és• különbÖz.p tudományos kutatáson alapuló munkát adtak ki, amelyek megvilágítják a Magy Októberi Szocialista Forradalom és a szocializmus építése legfontosabb szakaszait ? a munkások és parasztok ©irztályharoá&ak történőiét a cári Oroszországban, a háborúk és heditudomáh'yék történetét, a kultúra't3rténétét,'országunk külpolitikai kapcsolatainak kérdéseit, stb. a levéltárakban őrzött és közzétett dokumentumok alapján a szovjet tudósok nagyszámú feldolgozást .adtak ki* Szék közlil többet kft 3ztálin-dijjal tüntettek ki, többek között a "A polgárháború tprténete a Szovjetunióban" második kötetét, az l'Orosz teen* nika" és a "Grioojsdov és a dekabristák" c* müveket. 3$ilönlegei§v politikai és tudományos jelentőségük van asoknak az útmutatóknak, amelyek a legnagyobb állami levéltárakat ismertetik, Segítségükkel a tudósok és tudományos munkások lehetőséget nyárnak arra, hogy megismerkedhessenek az ország legnagyobb levéltárai dokumentumanyagának tartalmával; az Októberi Forradalom
