Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. Bevezetés. A levéltári dokumentumok tudományos-politikai és gyakorlati jelentősége / 1–9. o.

**• f *¥» z&ti /shttósAfis/ levéltárat megnyitott mind a gyakorlati, mind a tudományos felhasználás számára. Az Októberi $zoeialista Forradalomnak mindjárt az első hónapjaiban végrehajtották, Lenin vezetésével a levéltárügy újjászervezését és központosítását. A hivatalok, gyárak, I»emek

s bankok, igykázi hatóságok és szervezetek

9 stb. összes levéltáralt állami tulajdonná nyilvánították. A levéltárak kapuit szélesre tárták a tudományos munka előtt, íav-tl.iáfi dokumentumok alapján leleplezték a nemesség, a burzsoázia és a polgári pártok büno"s tevékenységét, A levéltári dokumentumok segítették leleplezni a szovjet nép legártalmasabb ellenségeit, akik ellenséges célokkal beépültek a szovjet hivatalokba, a levéltárakat kezdték felhasználni a dolgozó tömegek érdekei védelmeben, a világ első szovjet államának megerősítése érdekében* A levéltárügy fejlesztése a Szovjetunióban az éles osztályharc feltételei közt ment és megy végbe. A nép ellenség©! - & burzsoázia ügynökei /smenseviksk, eszerék^ troekisták, buoharinlsták zinovjévisták, stb.if megpróbálták a levéltári anyagot & maguk ellenforradalmi céljai érdekében felhasználni. Beférkőztek a levéltárakba és ott bomlasztó, kártékony tevékenységet folytattak. Abban állt ez a kártékony munkájuk* hogy összezavárták a levéltári anyagot, s miután zűrzavart idéztek ott élé

f elrejtették a szovjethatalom elöl az értékes dokumentumokat, vagy elpusztították azokat, á nép ellenségei csak ssekély értékű dokumentumokat adtak ki, kisebbíteni akarván a levéltárak jelentőségét a szoeialízmus épitése terén, fagy olyan dokumentumokat tettek közzé, amelyeknek nem volt komoly tudományos jelentősegük^ vagy olyanokat, amelyek a nép ellenségei számára voltak szükségesek a Szovjetunió elleni harcukban. Azzal, hogy egyes dokumentumokat ragadtak ki, megpróbálták meghamisítani a bolsevik párt történetét és a párt vezlreinek szerepét, Sztálin elvtárs arra taait minket, hogy ne feledkezzünk meg a kapitalista környezetről. Sztálin elvtárs arra is emlékeztet minket

f hogy a dolgozóknak a világon első államát minden oldalról kapitalista országok környezik, "amelyekben a burzsoáziáé a hatalom és amely a Szovjetunió elleni gyűlöletétől vezettetve minden eszközt felhasznál arra, hogy országunk erejét aláássa. Minél hatalmasabb és megingathatatlanabb lesz a Szovjetunió, annál inkább nő a burzsoázia gyűlölete és annál dühösebben fog kísérletet tenni arra, hogy ártson hazánknak. Sztálin elvtárs bebizonyította, hogy amig mi kapitalista környezetben élünk

f a burzsoázia^küld és fog is kUldeni a Szovjetunió területére ügynököketÍ kémeket, diverzáasok&t, kártevő-' ket

0 Izeknek az ügynökeinek feladatává teszi, hogy kémleljék ki országunk védelmi készültségét, lopják el a ?örös Hadsereg felállítására, felfegyverzésére, a hadiüzemek munkájára vonatkozó dokumentumokat

0 A burzsoázia ügynökei kötelességévé tette,.hogy végezzenek romboló munkát a Szovjetunió népgazdaságának különféle területein

? hajtsanak diverziós merényleteket végre /:gyújtogatás, robbantás, stb,:/ a legfontosabb gyárakban és üzemekben. A burzsoázia megpróbálja a maga oldalára Vonni a Szovjet-