Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - ISMERTETÉSEK - Bakács István: Zsigmondkori oklevéltár I. kötet. 1387–1399. Budapest, 1951. / 70–71. o.
- 71 ban lép fel haaá&kbam a v&ldoaa, saajd a hmssit& nosg&loaj Mf<r' 4yoi valójában ttgy koll értékolnll&k e hogy M * feudalizmus elltst ©índen nyilfan intézett tánaáásnak elelíorbaa &z egyká* alias kollott irétoyalfti*^ /tM$%l$s/ a tényleg előí®tarjának tekiatfeotf az l4-3?..' éti mozgalomaak« Hagy©a érdek*® ráamtatatmk avval kapcsolatban arra* hagy amikor -a Ttsdomá&yos Akadémia l8&&"ba» •rofr|n a Zsigmond korára reaatkoiso adataink ki-áaiyaaságát $ ol«* határ ózta az • karba-li oklatflak regosátáinak kiadását, agy ki~ vá&ta a gytijtenéaybe belekerülő darabokat kiválogatni, hogy a f étassompont az ország általámes politikai, művelődési és. ogynéai történetére vonatkozó oklevelek ösasoválogatása lett volttá* kiváló figyelmet fordítva a különböző királyi adoaányokra és a«. ország történeiére döntő hatással biró családok mmltjára. ff••• jérpataky László* aki a hatalmas anyag összegyűjtésére vállaik kozott f :helyes érzékkel felvette a kiadandó oklevelek kBso-a. polgárság-.életére vonatkozó okleveleket, la,-.ás természetszerűd , leg az./ általa készített régésztákban a nemesség;•,szerep©..domb®.-- . rodik ki a a?r.é| f . hogy az elkövetett- hatalmaskodasok.klaok ©*• keztak könnyet,-- vért, halált és pusztulást? arról hallgat* Az elmondottak alapján teljesen érthető, hogy a aogajÜodot£' : Tudománv©s Akadémia a Zsigmondkori okmánytárnak kiadásit ?»ikaroltai hiszen nem csak'az Örökségként kapott oklevéiíiadásihiányokat akarta pótolni e kötet gondozásával f hanem' iádatoaaa nemzeti történelműnk e -fontos korának megismeréséhez kívánt'segédeszközt nyújtani, á kiadvány egyáltalában nem tekinthető' ineéluaak: nem egyszerű forráskiadvány^ hanem regesstagySjtemény^ amelyben gondos mérlegelés után kerültek be az egyes .'öklefelek*. 13 esztendő é2$V oldmiértil készült kivonatot tartalmaz-, a,,kitett Csak azok-az oklevelek vétettek fel, amelyek gazdaság- és társadalomtörténet szempontjából jelentés ok, mégpedig a már kiadott okleveleknek rövid magyarnyelvű,kivonata, a még ki me»:adott oklevelekből, pedig oly regeszták készültek,.amelyek tartalmilag jelentés szövegrészüket eredeti latin azévéggel adják. Az oklevelek régesztáinak szövegezése pedig ugy történt, hogy belőlük a kor élete,--a kizsákmányolás és• az osztályharc minden .••.soaaaft*?--. ta visszatükröződik* á kötethez készült mutató is ugy kénz!il.t. r . hogy már.a mutatóból-o tényezők kifejezésre jussanak, fehát pl f . a mutatóból nemosak az tűnik ki, hogy a jobbágyságra r mlf oklevelekben találunk adatokat, hanem az is, hogy a jobbágy sörének elvitelére, kardjára, kertjére ato-, vonatkozó adatok hol talál-* hatók* Itt kell megemlítenünk azonban azt a sajnálatos/'kiányós-'' ságot, amely a következő; kötetekben feltétlenül ' pótolandó v : hogy egyes fiaszavak - habár több helyre kívánkoznának - o i smpan' , eg| r • helyen vannak feltüntetve 9 pl. a. denár f aranyforint'Ét%^V^^"' & ' pénznemek gyűjtőcím alatt a, az egyes szavaknál nem tcSrtént : utalás a gyíijtőcimré. Az oklevéltár tehát régóta érzett hiányt tölt be s felépítésé*-; ben, szerkezetében teljes mértékben szolgálja a. kiilzö.tt: célt ..?• . hogy segítségével Zsigmond kora a. haladó, történetírás szempont.- . jainak megfelelően megrajzolhat-e legyen v Bakáés István