Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. Bevezetés. A levéltári dokumentumok tudományos-politikai és gyakorlati jelentősége / 1–9. o.

- 6 ­lezetlen politikai jelentőségük van. A burzsoázia, miközben a levéltári dokumentumoknak tudományos jelentőségét figyelmen ki­vül hagyja, saját politikai céljai érdekében meghamisítja a j|o­kumentumok tartalmát, elferdíti azt. A levéltári dokumentumok meghamisításával a burzsoázia megpróbálja becsapni a dolgozó tömegeket ? megerősiteBJ. saját uralkodó helyzetét, fokozni a munkások és parasztok kizsákmányolását. A burzsoázia levéltári dokumentumok alapján próbálja bebizonyí­tani azt, hogy a gyárosok, nagykereskedők és más kizsákmányolók létezése feltétlenül szükséges a munkásosztály számára. A régi statútumok /%dokumentumok;/ alapján igyekszik a burzsoázia iga­zolni az elméletét, hogy egyik nép előbbrevaló, mint a másik, levéltári dokumentumok segítségével uszitja a népet idegen te­rületek elfoglalására és más népek leigázására. Ezeknek a kí­sérletezéseknek során a dokumentumokat eltorzitják a burzsoázia szellemének megfelelően, meghamisítják a levéltári deklimen tűnek tartalmát, a saját érdekeik szolgálatában. Itt tehát szó sem le­het a levéltáraknak bárminémli tudományos felhasználásáról, a do­kumentumoknak felhasználása kifejezetten politikai.jellegű* A burzsoázia tehát saját bukásának előestéjén használja fel a levéltári anyagot. A dokumentumok jobb megőrzése és felhasználása végett a burzsoá államokban központosítják a levéltárakat, külön állami hatósá­gotszerveznek, amely az egész állam területén irányitja azokat. A levéltári anyag őrzésére állami levéltárakat hoznak létre, de a kapitalista országokban ez a központosítás csak arra a levél­tári anyagra terjed ki, amely valamelyik kormányhatóság tevé­kenysége során keletkezett. Az úgynevezett magánlevéltárak,mint & gyárai^, üzemek, bankok, vasutak, egyházi hatóságok^ stb, le­véltárai, nem kerülnek be az állami levéltárakba, mert ezek ma­gántulajdonban vannak, a magántulajdon pedig a kapitalista tár­sadalmakban M szent és sérthetetlen." Ebből következik, hogy a levéltárak központosítását a burzsoá társadalmakban nem lehet teljesen végrehajtani, nem is beszél­ve arról, hogy ez a központosítás is a burzsoázia osztályérde­keit szolgálja. Ennélfogva a levéltári anyagnak tudományos fel­használhatósága is korlátozott. A burzsoá tudósod nem jutnak be a magánlevéltárakba, tehát nem is tudják azoknak anyagát fel­használni tudományos munkájukban. A gyárak, üzemek, bankok, stb. levéltárainak urai a kapitalista országokban azt mondják, hogy ők inkább elpusztítanák levéltáraikat, semhogy idegen személye­ket engedjenek oda. Ennek az a magyarázata, hogy a levéltári dokumentumok őrzik a kapitalista termelés titkait. Az elmondottak annak*a következményei, hogy a kapitalista társa­dalom a termelőeszközök magántulajdonán alapszik. IV. Az Októberi Szocialista Forradalom valamennyi magán - és kormány

Next

/
Thumbnails
Contents