Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. Bevezetés. A levéltári dokumentumok tudományos-politikai és gyakorlati jelentősége / 1–9. o.

- 6 lezetlen politikai jelentőségük van. A burzsoázia, miközben a levéltári dokumentumoknak tudományos jelentőségét figyelmen kivül hagyja, saját politikai céljai érdekében meghamisítja a j|okumentumok tartalmát, elferdíti azt. A levéltári dokumentumok meghamisításával a burzsoázia megpróbálja becsapni a dolgozó tömegeket

? megerősiteBJ. saját uralkodó helyzetét, fokozni a munkások és parasztok kizsákmányolását. A burzsoázia levéltári dokumentumok alapján próbálja bebizonyítani azt, hogy a gyárosok, nagykereskedők és más kizsákmányolók létezése feltétlenül szükséges a munkásosztály számára. A régi statútumok /%dokumentumok;/ alapján igyekszik a burzsoázia igazolni az elméletét, hogy egyik nép előbbrevaló, mint a másik, levéltári dokumentumok segítségével uszitja a népet idegen területek elfoglalására és más népek leigázására. Ezeknek a kísérletezéseknek során a dokumentumokat eltorzitják a burzsoázia szellemének megfelelően, meghamisítják a levéltári deklimen tűnek tartalmát, a saját érdekeik szolgálatában. Itt tehát szó sem lehet a levéltáraknak bárminémli tudományos felhasználásáról, a dokumentumoknak felhasználása kifejezetten politikai.jellegű* A burzsoázia tehát saját bukásának előestéjén használja fel a levéltári anyagot. A dokumentumok jobb megőrzése és felhasználása végett a burzsoá államokban központosítják a levéltárakat, külön állami hatóságotszerveznek, amely az egész állam területén irányitja azokat. A levéltári anyag őrzésére állami levéltárakat hoznak létre, de a kapitalista országokban ez a központosítás csak arra a levéltári anyagra terjed ki, amely valamelyik kormányhatóság tevékenysége során keletkezett. Az úgynevezett magánlevéltárak,mint & gyárai^, üzemek, bankok, vasutak, egyházi hatóságok^ stb, levéltárai, nem kerülnek be az állami levéltárakba, mert ezek magántulajdonban vannak, a magántulajdon pedig a kapitalista társadalmakban M szent és sérthetetlen." Ebből következik, hogy a levéltárak központosítását a burzsoá társadalmakban nem lehet teljesen végrehajtani, nem is beszélve arról, hogy ez a központosítás is a burzsoázia osztályérdekeit szolgálja. Ennélfogva a levéltári anyagnak tudományos felhasználhatósága is korlátozott. A burzsoá tudósod nem jutnak be a magánlevéltárakba, tehát nem is tudják azoknak anyagát felhasználni tudományos munkájukban. A gyárak, üzemek, bankok, stb. levéltárainak urai a kapitalista országokban azt mondják, hogy ők inkább elpusztítanák levéltáraikat, semhogy idegen személyeket engedjenek oda. Ennek az a magyarázata, hogy a levéltári dokumentumok őrzik a kapitalista termelés titkait. Az elmondottak annak*a következményei, hogy a kapitalista társadalom a termelőeszközök magántulajdonán alapszik. IV. Az Októberi Szocialista Forradalom valamennyi magán - és kormány