Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. Bevezetés. A levéltári dokumentumok tudományos-politikai és gyakorlati jelentősége / 1–9. o.

est a fegyvert saját politikai és gazdasági helysetének Régerositésére használja fel. •A levéltári dokumentumok tudományos-politikai jelentőségének egységét nem szabad megbontanunk, amint ezt a burzsoázia teszi osztályérdekeit kivetve. Tfem szabad.azt mondani,- hogy a levéltári anyaiak csak tudományos jelentceége van-. A burzsoá tudósok élesen, kihangsúlyozzak a doku.mentu-flck tudományos j*leht»c's%ét és .eltussolják azok politikai jelentőséit - &í%-az egész burzsoá -osztály érdekében teszik, hogy elulta;f

M,tk a munkásosztály éberségét ,

t hogy eltereljék a figyelmét a-levéltárak meghódításától. A levéltári dokumentumok politikai jelentcségénefc elhalasztásával a burzsoázia azt akarja kimutatni, hogy természetükre nézve osztályfelőttiek és nem az uralkodó' osztály

? hanem-az egész n£p>tevékenysége során jöttek létre, A burzsoázia véleménye szerint történettudomány is osztályfeletti, A marxizmus klasszikusai munkáikban leleplezik ezt a burzsoá elméletet és kimutatják annak káros voltát a dolgozók számára. Éppily helytelen azt mondani, hogy a levéltári dokumentumoknak csak politikai jelentőségük van. A levéltári dokumentumok jelentőségének ilyen felfogása oda vezet, hogy a mai nap politikai feladatai érdekében kiforgatják a levéltári dokumentumok érteimét,így például a burzsoázia saját politikai hatalmának megszilárdítása érdekében meghamisítja, /selferditis/ osztálYcéLiat érdekében használna fel a levéltári dokumentumokat, A szovjet tudomány azt vallja,., hogy a levéltári dokumentumoknak tudományos-politikai jelentőségük van. A-levéltári dokumentumok tanulmányozása és felhasználása során nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek a dokumentumok eredetükre nézve osztály-jellegűek, minthogy az uralkodó osztály államapparátusának tevékenysége

: sorát., jettek létre-. Például a munkás-* .mozgalom vagy a-kommunista párt történetének tanulmányozása- során gyakran használunk fel olyan levéltári dokumentumokat* amelyek • csenderi és rendőri hatóságok mUk&dése során jöttek létre.. Ezek a hatóságok azért létesültek a cárizmus alatt, hegy harcoljanak a munkásosztály és annak pártja ellen, hogy védjék a nemesség'és'a burzsoázia, érdekeit. Ezekbeti a dtfkharaéntumokiM&n a munkásmozgalmat eltorzították -a cári iis^t visel Ők. Miközben ebekből'-a áoku^enftumokból ta$ulmánvözzulc a muökásmozga-r lom tényeit f meg kell tagadnunk széknek a tényeknek csendőri megvilágításai és a munkásosztály szempon^

;

j4&^& kell megvilágítani i az által ik tanulmányozott forradalmi harc történetét. Ha públikaljujc a dokumentumokat,, aes szabad azok tartalmát el*£fliteni,*:

'' hanem öt#an más anyagot is kell !$$lle adni", ami megmagyarázza tartalmukat és megvilágítja azt, hogy mikor^ síért és kinek az érdekébe;:! irták ezeket a dbj^u»en£umokAt> Sztálin elvtárs kimutatta, hogy a tSriénélmi esekén^eketj a yixrt és egyes személyek tevékea^s4g.et a pártnak és az ej zesjélyekn#k gyakorlati tevékenysége alapján kell megvizsgálhl', nes csak a séga&radt levél-