Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Balázs Péter: A levéltárainkban folyó kutató selejtezésről / 36–41. o.

t - 39 111. alapszámát jegyezték fel. Alapszámos Iratkezelés esetében a selejtezési iratjegyzéken általában csak egy egész alapszám kiselejtezését tüntették fel az egyes iktatmányok alap* számából történő kiselejtezését viszont az irományjegyzéken vezették ki. A selejtezés kivezetésének kérdése az eddigi kiütéses módszer, il£. az iratjegyzékek eredeti elgondolásában vagy a gyakorlat által teremtett uj módszer szerinti vezetésével még nem tekinthető véglegesen megoldottnak, Még mindig fennállnak olyan problémák, mint a hiányzó iratok jelzése vagy alapszámos iratkezelés esetén az egyes kiselejtezett iktatmányok kivezetése, különösön akkor, ha az alapszámhoz ninos irományjegyzék. Abban sem e,^séj|ap'a gyakorlat, hogy osak alapszámot selejté zz-ífjaik-e ki. vagy az alapszámokon belül iktatmányokat is. Nem lenr^ *>t lektelen annak a ténynek valamilyen megrögzítése sem, hofci/ &z tktatókönyvben szereplő egyes fontos ügyek lényeges iratéi már a selejtezésnél hiányoztak, s osak néhány jelentéktelen, megtartásra nem érdemes, s a lényegesebb iratok sorsára semmi utalást nem tartalmazó irat került a selejtbe. 0k külön jegyzékek elkallódásának veszélye nemcsak a selejtezési iratjegyzék vezetésével kapcsolatban merült fel, Jüanéra pl. annakidején az anyakönyvi ÜB jegyzékek utalásos vezetésénél is. Természetesen ott is biztonságosabb s a kutatás szempontjából előnyösebb a szószerinti bevezetés mégis a nagyfokú időmegtakarítás az utóbbi módszer bevezetését tette indokolttá. Másrészről viszont meg kell említenünk, hogy pl. Győrben az 1940-es években végzett selejtezésnél már készítettek a kiselejtezett anyaglNH jegyzéket (ezek még a tárgyat is feltüntették) s ezeknek nagy része már nem található meg/> Több nehézség adódhat abból a gyakorlatból is, hogy egyes levéltárakban a kivezetést osak nagytömegű selejtanyag kitermelése után kezdik meg. így az iratok gyakran összekeverednek, az iktatószám megkeresése nehézkes, stb. A levéltáraknak feltétlenül arra kell törekedniök, hogy az egyes sorozatok lezárása után, ill nagyobb sorozatok esetében legalább negyedévenként a kivezetés megtörténjék. Természetesen a levéltári selejtezés esetében leghelyesebb lenne az egyidejű kivezetés, különösen ott, ahol a raktárkezelő nem végez a selejtezésben érdemi munkát. Mindezekhez a problémákhoz a LOK fárja az egyes levéltárak hozzászólásait, ill. ujitó javaslatait. A levéltárainkban folyó selejtezés jelentős eredményeket hozott munkaerőink és raktárkezelőink nevelése terén is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a selejtezési munkálatokba bevont dolgozók általában jól megálltak a helyüket. Néhány levéltárban raktárkezelők is végeznek érdemleges selejtezési munkát, A munkába való bevezetésnek fokozatokban kell történnie. Győrben a raktárkezelő a selejtezés fizikai jellegű munkái mellett (anyagelőkéazités. visszaszállítás, kötegelés, állványozás, stb,} először av kiselejtezett anyag kivezetését illetve jegyzékbefoglalását végezte s közben állandóan figyelemmel kisérte az ügykörjegyzéket. Azután az alispáni irstok egyszerttb^ LOX.53-ia.9n.fT.