Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. Bevezetés. A levéltári dokumentumok tudományos-politikai és gyakorlati jelentősége / 1–9. o.

- 2 gitják /^politikai és gazdasági helyzetüket, egyes osztályok szerepét, az osztályharcok, kulturális viszonyokat, életmódot stb.:/. Marx, Engels, Lenin és Sztálin arra tanítanak minket: hogy a jelen épitéséhez ismernünk kell a múlt tapasztalatait. Bz annyit jelent,'hogy miközben most a kommunista társadalmat épitjük,tud~ nunk kell, hogyaa éltek a mi korunk előtt az emberek, tanulmányozni kell népüiak történetét. Régi multunkat azoknak az emlékeknek a segítségével tudjuk tanulmányozni, amelyek abból az időből fennmaradtak. Ilyen emlékek elsősorban a korszaktél függően, a levéltári dokumentumok. Minél távolabb van tőlünk időben az a korszak, amelyet tanulmányozunk, annál nagyobb jelentőségük van a levéltári dokumentumoknak. Multunknak tanulmányozásával külön tudományág foglalkozik: a történelem, A történettudomány, az emberi társadalom különböző korszakainak tanulmányozása során> az Írásbeliség megjelenése után mindenekelőtt a levéltári dokumentumok felé fordult, amelyek abból a korszakból maradtak ránk, és széleskörűen felhasználja aszókat tudományos kutatói tevékenysége során. A levéltári dokumentumok sohasem vesztik el tudományos jelentő-. ivüket. Bárrailyen régi legyen is egy-egy doki*mentura eredetére nézve, amennyiben a nép életének valamilyen tényét világitja meg valamelyik korszak, már értékes a tudomány számára. Tudományos jelentőségUk miatt a szovjet nép megőrzi azokat a dokumentumokat, amelyek múltját megvilágítják. Ilyen nódon a levéltári dokumentumok alapvető jelentőségét tudományos értékükben kell keresnünk. A kapitalista társadalomban valamennyi tudomány osztálytudomány, mivel az uralkodó osztály tartja kesében és ennek az osztálynak érdekeit szolgálja. A kapitalista országokban a burzsoázia kezében van a hatalom, amely a tudomány vívmányait osztálycéljai érdekében használja fel, vagyis arra, hogy megerősítse uralkodó helyzetét és fokozza a dolgozó osztályok kizsákmányolását, Csak a Szovjetunióban, ahol felszámolták a kizsákmányoló osztályokat és a hatalom a dolgozók kezében van. válnak a tudomány vivmanyai az egész nép tulajdonává. A szovjet tudomány & világ élenjáró tudománya. A történettudomány politikai tudomány. Miközben az emberi társadalom múltját és egyes népek történetét tanulmányozza, a történettudomány annak az osztálynak politikai uralmát erősiti, amelyik az adott időpontban hatalmon van. A Szovjet történettudomány a szovjet nép múltját tanulmányozva, annak jelenlegi helyzetét erősiti, mig a kapitalista országok történettudománya a burzsoázia politikai helyzetének erősitését szolgálja. Ilyen módon a levéltári dokumentumoknak, amelyeken a történettudomány felépül, nemcsak egyszerűen tudományos, hanem tudományos és politikai jelentőségük van, uinthogy tudományos-politikai fegyverként szolgálnak az uralkodó osztály kexeiben., amelyik