Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Oltvai Ferenc: A belső selejtezésről / 70–72. o.
Magam a belső selejtezés munkájának megindulása éta /1952. Július le/ alkalmazom ezt a módszert. Hozzáfűzöm még. hogy munkatervünket hosszas megvitatás után és némi kisérleti munka utáa is az időegységben /egy-egy dolgozó munkaidejéből a belső selejtezésre jutó idő óraszáma/ elvégezhető csomók száma szerint állapítottuk megé ügy gondoltuk^ hogy ez a reális terv, levéltárunk zsúfolt, folyóméter egységül vétele meil@tt nem tudtuk volna a tervet pontosan és megbízhatóan Összeállítani, örömünkrs szolgált, hogy a I*OK is elfogadta ezt a módot, A csomők számait pontosan ismerjük évenkint és állványonkint az alapleitárak készítését megélié csomójegyzékeinkből 0 A csomők számának naponkénti feljegyzése kedvező hatását a munkamenetre máris észleljük^ lendületesebb a munka, jobban kifejezésre jut az, hogy é súlyponti munka a belső selejtezés, arra kell lehetőleg az idő jelentékenyebb részét forditani. A csomók számának naponkénti feljegyzése mellett azonban fel kell tüntetnünk a lehetőségig pontosan a naponként a munkára ..', fordított időt is. A munkának ilyen számszerű kiértékelése jelentőségét elsősorban a levéltári dolgozók értették meg. A lendület magával ragadta a beosztott pedagógusokat is. gk sem akartak lemaradni. Ilyen kedvező hatása van tehát egy egyszerű módszer alkalmazásának* Azt tapasztaltam, hogy legjobb a munkát kéthetenként kiértékelni, es az idő mennyiség az ami alkalmas ; • a végzett mtaika összaennyiségi és egyénenkinti teljesítésének kiértékelésére, A munka Összehasonlítására azonban az kell, hogy a résztvevők egyféle anyagban dolgozzanak. Brre levéltárunkban megvan a lehetőség, ezideig a szegedi pol$érmesteri elnöki iratokat selejteztük 1935-1916. évek között. Bgy-egy csomóban általában 250 300,400, vagy esetleg 500 iktatószámot feltüntető darab volt. Jelenleg meg a csanádmegyei alispáni közigazgatási ügyviteli iratokat selejtezzük, amelyekben 300 ügydarab, ül. alapszám van egy-egy csomóban. Lássuk a kiértékelés néhány példáját: a 0 / Kónya József levéltári munkaerő kartárs július 7* és 19* között eltelt két hét alatt 96 óra munkaidejéből 50 órát tudott a belső selejtezésben eltölteni. Bz alatt ez iáő alatt 20 db 250 iktatószámot feltüntető csomagot vizsgáit át* b./ Pozsgai Imre levéltári munkaerő kartárs a fenti időközben 40 órát tudott a munkára forditani. Átvizsgált 24 db 250 iktatószámot feltüntető csomagot, ezenkivüí 6 db 300 iktatószámot feltüntető csomagot. c./ Oltvai ^erencné tanárnő ugyancsak a fenti időpontban 72 órát töltött el, átvizsgált 30 db 250 iktatószámot és 10 db 400 iktatószámot feltüntető csomagot. d„/ Simkő Elemérné tanárnő a fenti időpontban ugyancsak 72 órát töltött el, átvizsgált 33 db 250 iktatószámot és 7 db 500 iktatószámot feltüntető csomagot. A kiértékelés alkalmával a levéltári dolgozók megállapították, to°&y gyorsabban kell dolgozniok, sok időt töltöttek el a csomagok szállításával, kötözésével, a pedagógusoknak az anyag átadáséval , stb. Az első kát hét kiértékelése után jobban szerveződött a munka. Jobb lett az eredmény is.
