Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Ort János: A Fővárosi Közlevéltárban folyó selejtezési munkáról / 72–76. o.

• 72 A kiértékelést tovább folytatjuk. Az eredmények biztatóak* a vezetett nyilvántartás kéthetenkénti kiértékelésénél előjönnek a munka menetét akadályozd körülmények, kiküszöbölődnek a hibák. Vigyáznunk kell azonban a minőségre. Hem szabad r^kordhajhászásba esni. A naponkénti tolzott eredmény azonnal óvatosságra int, felkelti a gyaxiut a munkával szemben, Oltvai Ferenc A Fővárosi Közl

evéltárban folyó selejtezési munkáról* A Fővárosi Közlevéltár belső selejtezése egyik kerületi előljárő™ sági irattár korábban megkezdett selejtezésének befejeztével július hóban a Fővárosi Iskolánkivüli népművelési Bizottság irattárának selejtezésével indult meg* Bzt követte a Székesfőváros Közigazgatási Bizottsági irattárának selejtezése, A selejtezési munka tapasztalatait alábbiakban összegezzük. A Fővárosi Népművelési Bizottság 1921. évtől az Országos Szabad* Oktatási Tanács, majd a T.K.Jff. irányításával és a Fővárosi Tanács felügyeletében működött. Ügyköre az analfabéta és ismeretterjesztő tanfolyamok kezdeti feladatellátásától hatalmasan kibővült. 1930-től egyre inkább a jobboldali politikai szervek Összekötő faktora ós a minisztériumtól megbízást nyer a társadalmi kulturális szervek működésének összehangolására. Ezirányu tevékenysége az államsegélyek javaslata alapján történő folyősitásában, a munkatervek összeállításának irányításában és ellenőrzésekben jut kifejezésre. Országos jelentőségét az országos vezetőképző tanfolyamok szervezésével nyeri el, melyeken as állami támogatást élvező egyházi és társadalmi kulturális Bgj®™ sületek vezetőit képezik ki. A Bizottság munkájára nagy befolyást hyer a G-YOSZ. anyagilag is támogatja, s Bixaek fejében a fasiszta munkáspolitikát juttatja a Bizottság működésében érvényre.. Az 'ismeretterjesztő előadások száma már 1930-ban meghaladja az 5000-t. A Bizottság működési köre szabadegyetemek

f népszerű szemináriumok, a gyárgondozói tanfolyam, a városszéli kulturális télepek szervezésevei a lakosság minden rétegére kiterjed és a volt Városi Szinház átvételévei megteremti a fasiszta "népművelés" központját. Története vázlatos ismertetése nem hagy kétséget aziránt,hogy a Belügyminisztérium selejtezési utasításának népművelési ügykörjegyzéke "régebbi iratanyagból" megjelölésű tulrövld fejezetével nem öleli fel a Népművelési Bizottság széleskörű tevékenységét. A bizottság titkári hivatalának működése során keletkezett szakhivatali iratanyagnál az egész népművelési ügykör ós a népművelési minisztérium ügykörjegyzéke mellett figyelembe kellett venni a személyzeti ^ügykörben megjelölt iratanyagot is. S mert a bizottság gazdasági könyvelési iratanyaga elpusztult, különös gondot kellett fordítanunk az ellátmányok kiutalásira, felhasználására vonatkozó kisebb jelentőségű iratok fenntartására is. Az iratok tanulmányozása után a kiselejtezést a járulékos iratokra kellett korlátoznunk. /Egyéni érdeklődések, postaügyek, nyugták, rendezvények előkészítésével és segédleteivel kapcsolatos jelentéktelen iratok, stb,/. A munka befejeztével az iratoknak ssámszerint kb. 20 #-a kerülhetett kiselejtezésre.