Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Kiss László: Gazdasági irattermelő szerveknél folyó selejtezések tapasztalatairól / 46–52. o.
- 50 Csoportosítva ezt a kérdést, dióhéjban ugy foglalhatom össze a Jieiyzetet e téren, hogy a é /# vállalatok nagy részében semmiféle irattári rendszer nem fedezhető fel, b./ ahol van irattári rend. ott még egy állagon belül is több* féle kezelési mód található /Pesti Magyar Xer.Bank, Rákoéi Müvek, stb,/, c./ a kereskedelmi levelezés irattári rendje csaknem mindenütt azonos: időrendben és azon belül az irők, illetve címzettek kezdőbetűje szerint alfabetikus sorrendben fekszenek el a levelek, Viszont ez az az anyag, melyből legkevesebb kerül iovéltári megőrzésre. V. A selejtezés befejezése és az ellenőrzés megtörténte után következik a beszállítás terén felmerülő nehézségek elháritésa. Az első probléma itt nem az, hogy az átvételre' félretett anyag mimődon kerül be a levéltárba, hanem az első feladat az, hogy legyőzzük a sok helyen e téren fennálló sovinizmust, mely abban nyilvánul meg, hogy sok helyen biztosabb helyen látják az anyagot ott, mint levéltári őrizetben. így a vállalatok egy részében kifejezetten közlik azt, hogy az anyagot nem kivánják átadni. Kikor e tekintetben á rendelet ilyenirányú utasitását sikerül megértetni, akkor Következik az ugyanide irányuld kérés. Ennek a kérésnek eddig néhány elég nagy és értékes anyag tekintetében a LOK eleget is tett, mint az Egyesült Izzó egész irattára, a Magyar Ruggyantaárugyár 100 ládányi export levelezése, legutóbb a volt Franck G-yár irattára, stb. tekintetében. - Az iratanyag átadás alóli elvonásénak másik módja, hogy az ellenőrzés után az egész kérdésről elhallgatnak. Hosszú levelezés, személyes látogatás, telefoni megbeszélés meglehetősen sok időt vesz el a I*0K dolgozóitól és sajnos a mai napig ilyen vállalatoknál még eredménytelenül. /Pl. Rákospalotai Kötszövőgyár/. Ez a kérdés pedig a történetírás részére rendelkezésre bocsátandó anyag lehető teljessége szempontjából igen lényeges. Akár a teljes, akár a részleges dokumentum elvonás az egész gazdasági vagy eseménytörténetirást hiányossá teheti. A volt Czalay István-féle rt. /jelenleg Kontakta vállalat/ főkönyvelője pl, hajlandó volt átadni minden rendelkezésére álló iratot, kivéve az alapités iratait, pedig, mint azt a Salgótarjáni Koszénbénya bekerült bizalmas anyagéból tudjuk, e vállalat alapítása a Chorin-féle tőkecsoporton belül igen nagy harcok után jött létre. VI. Meg kell említeni azt is, hogy a fentiekben vázolt adott lehetőségek határain belül több vállalatunknál mintaszerű selejtezés történt, illetve van folyamatban, így az Állami Biztosítónál, a Kőbányai Zománc gyárban, Acélöntő és Csőgyárban, M^VACr-nál, Újpesti Cérnagyárban, KLstextnél, Richter gyárban, OS£H-nál,stb. VII. Munkánk során legszorosabb együttműködésben járunk el a Magyar Munkásmozgalmi Intézettel, illetve kiküldötteivel és a magunk részéről mindenben elősegítjük azt, hogy a munkásmozgalom történetének megirásához szükséges dokumentáció a lehető legteljesebb mértékben rendelkezésre álljon. így különösen azokban az esetekben, amikor &L MMI megbízottja velünk együtt megjelenni nem tud valamely selejtezési megbeszélésen vagy ellenőrzésen,
