Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Kiss László: Gazdasági irattermelő szerveknél folyó selejtezések tapasztalatairól / 46–52. o.
ölekor magunk adjuk meg az idevonat ke ad szempontokat ás utasításokat, hasonlóképpen a? ellenőrzések során az iratanyagot minden esetben az MMÍ szempontjai szerint is ellenőrizzük, az elszállításra vonatkozó engedélyt pedig csak az ellenőrzésiek ilyen szempontból való megtörténte és az MMI tájékoztatása után adjuk meg. Mint fentebb utaltam rá, az eddig beszálütott iratanyagból, meglehetősen kis töredék átnézése után is megá- lapíthat„UK, hogy igen erté*es adatok, dokumentumok kerültek iev '1 a i őrizetbe. Széket itt felsorolni -ehetetlen volna, de neftányra célszerü,hogy rámutassunk: a gazdasági anyag gyüj óse nélkül ezek az adatok soha nem láttak Molna napvilágot. így pl. Chorin Ferenc bizalmas anyagában megfeleljük egész tor nagy vállalat -alapitésónak tervét, vagy a terv megbuktatásét, ahogy éppen a kapitalista csoport érdeke megkívánta..Ugyanitt megtaláltuk Budapest forrásvízzel történő fűtésének tervesetét a ieg&isebb részletekig, mely tervet Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya elnöke fiők^áoa tett azzal az indokolással, hogy a vállalatra és az ugyancsak .ezükben lévő budapesti szénnagykérésiedelemre katasztrofális lenne. Megtaláltuk a dokumentációját annak a késhegyig menő harcnak,, melyet a budapest-hegyesnalomi vasútvonal villamosítása és a bánhidai centráié megépítése előtt egyrészt a hazai tőkecsoportok egymásközt, másrészt a külföldi és hazai tőke vívott. Iratok tömege beszél arról, ho^y a kormánvzst a tőkések milyen hatalmas irányítása alptt állt és egyes országos főhatóságok vezetői mennyire részletekig menően tájékoztatták e kapitalistákat sokszor a kisebb jelentőségű eseményekről is. A Kereskedelmi Bank titkársági anyagának 12.60C aktája mind értékes 'f c.rrástnyaga lesz e gazdasági történetírásnak, hasonlóképpen a múlt század elején aiaritxtt néhány vélial r t hozzénü került és kerülő eredeti iratai alapításuktól napjainkig. fentiekben röviden beszámoltam arról, hegy selejtezések során milyen tapasztalai eket szereztünk a selejtezéaek beindításánál,megbeszélése ken, ellenőrzések során milyen szempontok szerint járunk el. Végezetül röviden rá kívánok mutatni azcAxa a körülményekre, melyekkel kapcsolatban szabályozásra volna szükség, illetve meg kívánom említeni azokat a teendőket, melyek szükségeseit lennének ahhoz, hogy a vállalati irstgyajtés most már folyamatos munkálata évről-évre zökkenőmentesen történhessen: 1./ A legsürgősebb teendő volna a vállalati iratkezelések irattári rendszerben történő továbbvitele, illetve irattéri rendszer felállítása. J&z már akkor is nagy eredményt jelentene,ha legalább az azonos természetű irattermelő gazdasági egysegek a közigazgatási irattermelő szervedhez hasonlóan azonos irattári rendszert valósítanának meg /pl. Gryérak, Kereskedelmi Vállalatok, Bankok, Mezőgazdasági üzemek, stb./ # 2./ A vállalati irattárosok a múltban olyan dolgozók voltak,akikkel szemben semmi követelményt nem támasztottak, .akiknek nem volt áttekintésük általában a vállalatok iratkezelése terén, de még legtöbb esetben a saját vállalatuk irattári rendszeren sem. különösen akkor, ha az egy nagy vállalat nagy irattára volt. ÍTem is beszélek itt leve!téri szempontok figyelembevételéről. Elenyészően csekély számban vannak irattárosok, akik - bár korántsem levéltári érdekből, inkább a vállaltnál eltöltött hosszú idő alatt kifejlődött iratszeretetből - gondosan kezelik az iratanyagot, lelkiismeretesen selejteznek.
