Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Kiss László: Gazdasági irattermelő szerveknél folyó selejtezések tapasztalatairól / 46–52. o.

- 46 Érmek megakadályozása céljából kereste meg a I»OK a hulladékgyűjtő szervek felettes hatóságait, s ezek ennek alapján rendelték el a hulladékpapirgyűjtő szerveknek, hogy csak szabályos,, a LOK és MHZ kiküldöttei által ellenőrzött selejtezésből szármázd iratanyagot vehetnek át. A folyó évben megindult iratselejtezés még számos helyen nem ért véget, de máris uj feladatok megoldásáról kell a levéltáraknak gondoskodniok. E feladatok közé tartoznak a selejtezés folyamán megtartott iratanyag terjedelmének, mennyiségének a felmérése, az átvételre váró iratanyag begyűjtésének, beszállításának, elhelyezésének a megoldása. . 1 kérdések megoldása külön-ióön is nagy feladatot jelent, s e feladatodat jól kell megoldani, mert nagy értékű forrásanyag átvételéről, begyűjtéséről, elhelyezéséről van sző* A kapitalizmus korának a kiegyezéstől a felszabadulásig/ a kapitalizmus Összeomláséig terjedő hét évtizednyi iratanyagérdi és a felszabadulás első két évének nagyjelentőségű iratanyagéról van sző* Amit most ebből az iratanyagból levéltárainkba összegyűjtünk, ez lesz ebből a korból a történetirés egyetlen irott forrásanyaga, mert - elvben - ebből a korból az irattárakban, a további ügyvitelhez szükséges töredékrészeken kivül, iratanyag egyáltalán nem marad. . Ezen tény teljes súlyának a mérlegelésévei kell tehát a levéltáraknak a selejtezésben részt venniöfc, s ezt teljesen átértve, kell a mág hátralevő feladatok keresztülviteléhez - mégpedig jő keresztülviteléhez felkészülniök. * Pára József Gazdasági irattermeló szerveiméi folyó selejtezések tapasztalatairól. Az elmúlt évtizedek levéltári irodaimét tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy gazdasági irattermelő szervek iratanyagának levéltári gyűjtése terén - talán bizonyos mértékig a volt urdalmak mezőgazdasági üzemeinek irataitól eltekintve - Ifiagyarországon semmi sem történt. Ifem történt e téren semmi annak ellenére sem, hogy a kétségtelenül úttörő munkára kiváló levéltárosok nem egyszer kongatták meg a vészharangot

u És hegy a fenti, talán közismert megállapítást újra leszögezi ezt azért teszem, hogy szembeállítsam vele azt, ami ma van, ami"ugyan még rengeteg kívánnivalót hagy maga után és rengeteg feladatot' ró ránk, t.i. azt, hogy ma már kormányrendéikezes alapján és nagy általánosságban komoly támogatással, rendszeresen gyűjtjük a fentemiitett gazdasági iratanyagot. Felesleges volna itt. külön rámutatni arra, hogy a gazdasági iratanyag milyen felbecsülhetetlen forrásértéket képvisel a gazdasági és politikai történetirés számára. Idevonatkozóan az eddigi levéltéri irodalom bőséges anyagot tartalmaz. Hasonlóképpen felesleges volna kihangsúlyozni azokat az okokat, melyek miatt az el-* múlt rendszerben a tőkések nem tették lehetővé a vállalati és bankiratanyag gyűjtését, hanem megsemmisítették.annak legértékesebb részeit. A múlt és a jelen között a jelen javára fennálló éles