Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Fára József: Az 1952. évi általános iratselejtezés / 33–46. o.

37 A selejtesééi munkálatok ellenőrzése folyamán tapasztaltak- azt mutatják, hogy ezek ez oktatások nem vezettek ktllő eredményhez, bár azt s#m állíthatjuk, hogy hiábavalóknak bizonyultak volna,. Tanulságokét vonhatunk le belőlük, -éspedig elsősorban azt,hogy az oktatásokban legelsősorban azokat keli részesiteni, akik a selejtezési munkálatokban tevőlegesen és tartósan résztvesznek

f B azokat, akik a munkálatokat tényleg irányítják. A selejtezések - mint jeleztük - általában május hó elejével kellett hogy meginduljanak. Az általános kezdési idő pontos megtartása mm történt meg, aminek részben az is volt az oka, hogy több vonalon nem jelent meg a selejtezési utasítás, s igy &z%k az érdekelt szervek nem is selejtezhettek, Snnefc előnyei és hátrányai is vannak* Blónya az. hogy a levéltárak beoszthatják igy maguknak az ellenőrzés munkáját

f mert •* személyzetük létszámit tekintve - igy is tul vannak terhelve ellenőrzési munkálatokkal. Hátránya az, hogy a selejtezési munkálatok tulon-tul elhúzódnak s az egyéb tervinunkák teljesítésénél bizonyos akadályozást eredményeznek, ami nem kívánatos. Budapesti viszonylatben a minisztériumok és vállalatok selejtezése jelenti a súlyponti munkálatokat, vidéki viszonylatban a tanácsok, s főként a községi tanácsok selejtezésé. . • A minisztériumok közül az iratanyag terjedelme tekintetében a Közoktatásügyi, a Földművelésügyi és a Belügyminisztérium iratanyagét kell kiemelni. A két elől emiitett minisztérium t§bb évtizedről összegyűjtött iratanyagénak selejtezése nagy feladat elé állítja a minisztériumok dolgozóit. A selejtezési munkálatok megszervezése é^>p ezért külön megfontolást igényelt ezeknél a minisztériumoknál, de egyebütt is, A megszervezésnél számításba kerülő tényezők voltak: a munkába elütendő dolgozók létszáma a dolgozók felkészültsége, tájékozottsága/a selejtezésre fordítandó idő tartama, a selejtezés időpontja és a selejtezési munka dijazésa. A kezdeti kísérletezések után megállapítható volt. hogy társadalmi, munka alakjában a selejtezés ilyen nagy iratmennyíség esetében kellő eredménnyel nem végezhető. Hogy állandó munkaerőket kell a selejtezésnél foglalkoztatni, a lehetőleg olyanokat, akik az iratok tartalmával nagyjából tisztában vannak és az iratok kezelésében jártasaké A hivatalos munkaidőnek csak korlátozott részét lehet, az igazgatási teendők veszélyeztetése nélkül, selejtezési munkálatok céljaira fordítani, tehát munkaidőn kivüli időt is kell engedélyezni azokhoz,, Munkacsoport okát kell alakítani, a munkacsoportokat egy-egy munkarészletre alkalmazni, mert ezzel gyorsítjuk a munka ütemét és egyben javítjuk annak minőségét. Tégül a munkaidőn túli időpontban végzett munka dijazésa is megoldásra váró feladatnak bizonyult. A Közoktatásügyi Minisztérium a selejtezési munkálatok általános, elvi irányítása mellett, tárcáját illetően belekapcsolódott azok gyakorlati megszervezésébe, előkészítésébe és végrehajtásába,, Központi irányito tevékenysége kiterjed a selejtezést akadályozó tényezők elhárítására, a selejtezések ütemének ellenőrzésére, elvi