Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Csillag Pál: A levéltári dokumentumok felhasználása a magyar munkásmozgalom történetének megírásában / 19–22. o.

- 20 De ha a múltról, különösen ha a felszabadulás előtti évekről szolunk - ne csak a dicsőségre, hanem a szégyenre is emlékezzünk. Emlékezziinfc, hogy tolt idő — még hozzé a mi generációnk életében, a felszabadulás előtt - amikor volt uraink nacionalista szenvedélyeket próbáltak felkorbácsolni népünkben, amikor az imperialista urelcm a rabságnál is súlyosabb gyalázatot hozott népünknek. Fogadjuk meg, hogy életünk érán sem tűrünk többé sem imperialista^ szolgaság et, sem nacionalista elmaradottságot, sem pacifista 'gyávaságot sorainkban*! Horváth Márton elvtárs beszédéből is léthetjuk, hegy a Magyar Munkásmozgalmi Intézetre és a Közlevéltárakra milyen fontos feledet vár a történelem - a munkásmozgalom történetének megírásával a dokumentumok feltárásával kapcsolatban. A dokumentációs kiadványok, kiállítások fontosságérői, jelentőségéről rendszeresen ir a sejtő s igen sok dolgozó kiséri figyelemmel és méltatja ezeknek fontosságát. Bzzel kapcsolatban pl. a Világosság 1951. VT.lQ-i száménak cikke többek között igy ir: "A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válof

atott Dokumentumai első kötete - egykorú levéltári könyv, sajtó s kéziratanyag - a magyar munkásmozgalom születéséi és kezdeteit ismerteti 1848-tól 1890-ig. Még nem történetirás, de a magyar munkásmozgalom történetének gazdag forrása és egyben biztosítéka is annak az éliitásnak hogy milyen tudatosan, milyen gonddal titkolták el a magyar munkás, paraszt és értelmiség előtt a munkásmozgalom valódi múltját, dicső harcait, nagy .küzdelmeit a tőkések ellen". Afehérmegyei Néplap 1951 III 30-i számének cikke ezzel kapcsolatben többek között Így ir: "A most megjelenő dokumentumkötet jelentős, ezidéig alig ismert anyagot tár fel s igy kiindulópontul szolgálhat a részletesebb, pontosabb és a valóságnak megfelelőbb feldolgozás számáráéi •'•'"'•"..'.' A dokumentumok fontosságéról igy ir pl. a Szabad Ifjúság 1952.

III. 8-i száma. Többek közt ezt irja Rákosi elvtárs 60-ik születésnapja alkelméból: Levél érkezett Berlinből is, amelyben Helmut Br&uer német fiatal az FDJ /Szabad Német Ifjúság/ tagja küldi jókívánságait Rákosi elvtársnak, A levelében a többi között igy ir: "amikor a VIT alkalmával Budapesten voltunk a magyar barátaink egy alkalommal meghivtak bennünket a Munkásmozgalmi Múzeum megtekintésére. Itt módunkban volt megismerni a munkásmozgalom hősi múltját és láttunje újságokat, leveleket

? dokumentumokat, amelyek Rákosi elvtársnak^ a magyar nép nagy fiának harcéról szóltak". Értékes dokumentumok kerültek elő pl. a közelmúltban ez Országos Levéltárból, amelyek Rákosi és Vas elvtársak kiszabadulásával foglalkoznak. Ebből az egyik dokument Rókosi elvtárs élete kiállításén létható volt. Rákosi elvtárs 60-ik születésnapján megjelent emlékalbumban találhatjuk azt a közelmúltban feltárt dokumentumot,amelyben a fogház igazgatója Rákosi elvtárs kiszabadulása után javasolja "az ideiglenes szabadlébrahelyezés visszavonását". Az Országos levéltár iratanyagából kaptuk meg azokat az értékes dokumentumokat is, amelyek Rákosi elvtárs életének megmentéséért folyó nemzetközi mozgalmakat dokumentálták s ezeket jól fel tudtuk használni _ a munkásmozgalom történetének megirésánál és kiéllitási szempontból egyaránt. '