Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Csillag Pál: A levéltári dokumentumok felhasználása a magyar munkásmozgalom történetének megírásában / 19–22. o.

A. Dél-Magyarország 1952 IIIB-4 számában közli Boros Mihály a DélMagyarország lefelezőjének cikkét a Rákosi elvtárs élete kiállításon tett látogatásával kapcsolatban; főbbek közt aztsírja "Talán még sohasem volt olyan hangos a látogatók zajától a múzeum, mint a mostani napokban* Diákok, munkások, úttörők, tisztviselők és parasztok Rákosi elvtárs eletét bemutaxó kiállításra jönnek. Hatalmas körben helyezték el a gazdag dokumentációs anyagot. Hagy élmény ez a kiállítás.*." Hogy milyen fontos feladatokat kell megoldani a Munkásmozgalmi Intézetnék, azt Horváth Márton elvtársnak a Rákosi elvtárs élete kiállítás megnyitása alkalmával elmondott beszédébői is láthatjuk. Horváth elvtárs többek közt azt mondtat m

Á mxmkésmozgal cmban eltöltött több mint 40 évéből legalább 30 az illegális forradalmi harc évtizedei voltak* Az ilyen évek nem kedveznek a fényképek és múzeumba helyezhető emléktárgyak gyűjtésének.''JL. G-alilei-kör diák forradalmárja, a Tanácsköztársaság hős népbiztosa é's hadvezére,a Kommunista Internacionálé titkára, az illegális Magyar Kommunista Párt ujjéteremtője nem Üvegszekrények számára, hanem a magyar nép felszabadi tásához

f végső győzelméhez gyűjtötte forradalmi tapasztalatait. Annál becsesebb, valóságos ereklye számunkra a kevés kép és adat, amely legalább jelzi, hogy a magyar és nemzetközi munkásmozgalom, legnehezebb frontszakaszain és Moszkvában, a szocializmus fővárosában, a világ dolgozói nagy vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak közvetlen tanítványaként, vagy a másfélévtizedes fasiszta börtönrabság idején, az emigráció népünket mozgósító évei alatt hogyan lett a mi Rákosi elvtársunk a magyar munkásosztály legnagyobb hadvezére, a szocializmus első építőjévé Magyarországon"'. A levéltári dolgozók fokozottabb segitsége az utóbbi ;hónapokban egyre több értékes dokumentum feltáráséval, egyes irat ok,fontosabb iratsorozatok kikölcsönzésével nagymértékben bevitette az MMI archívumának dokumentációs anyagát és igy az Intézet tudományos munkája eredményesebbé véinetott. Több értékes levéltári dokumentumot tudtunk felhasználni a Rákosi elvtárs élete kiálíitéshoz. Ezeknek a dokumentumoknak fontosságát, jelentőségét támasztja alá az a sokezer megemlékezés, amelyeket a kiállitás diszelburnába irtak a látogatók. De igen sok levél érkezett a sajtóhoz és a Magyar Munkásmozgalmi Intézethez is a kiállítás jelentőségének a .dokumentációs anyag fontosságának méltatáséira! kapcsolatban. Az értékes dokumentumok feltárásának lehetősége eddiginél nagyobb mértékben valósulhat meg, ha a levéltári dolgozók jól fogják végrehajtani a LOK vezetőségének 864-50133/1952 számú utasítását M

a levéltéri belső selejtezés*^ kapcsolatban. tőrért A levéltárakban még igen sok olyan iretscrczat van, amelyeknek <* wx ténetirás szempontjából való feltárására még nem került sor éppen ez a levéltárak iratanyagainak fontossági sorrendben való "belső válo~ gatása - selejtezése" alapvetően elősegitheti az értékes dokumentációs anyagok feltárását. A levéltári dolgozók és ebbe a munkába bekapcsolódó pedagógusok jő munkája - túlzás nélkül mondhatjuk - országos sőt nemzetközi jelentőségű eredményhez segítheti elő a történelemirást, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet tudományos munkáját. Tudunk kell, hogy a Szovjetunióban lévő levéltárakban már a népgazdaság helyreállításának időszakában nagyarányú selejtezés foíyt

0 Csernov könyvéből tudjuk, hogy az 1923-25-években a kiselejtejezett iratok 5 millió kilogrammot tettek ki.. Ebből Is láthatjuk, hogy a •