Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Bélay Vilmos: L. V. Cserepnyin: A XIV–XV. század orosz feudális levéltárai. I. kötet. Moszkva, 1951. Az ismertetést írta D. Sz. Lihacsev / 5–12. o.

íiamag&kban igen nagy tudományos jelentőséggel bírnak, így például Igén sokat jelent a tudomány számára az az általunk már fentebb iíézett fejezet, amely lílrlván tÖrvénykönyvéről szól. Az 1497~9Bben létrejött Törvénykönyvet L,V,Cserepnyin JXIilyán kormányának a.feudális ellenzék elleni harcéval kapcsolatban vizsgálja* A

v ftfw vil^yköny^r vizsgálata arra késztette X»#?#Cserepnyint

f hogy III, •;4ifÍnAak-ímitörvényhozás központosítására vonatkozó politikájában néhány korMakot különböztessen meg. Részleteiben, Ii,V.Cserepnyiruaek siké>Ult bebizonyítani azt, hogy a hűbéri jog kodifikálásának első kísérleteid Moszkvában már a XV* század 7Q-es, 80-as éveiben megtették. Igen érdekea I>*V*Cserepnyinnék a pszkovi Törvénykönyvre vonatkozó véleménye /l,k* 7*old»/

f valamint annak az Ssszorosz törvényhozásban való alkalmazására vonatkozd véleménye, amely szerint más adatokkal kapcsolatban is beszélhetünk arról, hogy Moszkvában már a Z%+ század 70-es és 30-as éveiben kodifikálták az orosz jog helyi emlékeit* Hihetetlennek tűnik nekünk I»,V»öserepnyinnek az a nézete, hogy a "Eusszkája Pravda*

1 /orosz jogkönyv/ rövid fogalmazatának első fele a zsoldos varég druzsina,és a helyi lakosság között kötött sajátságos szerződés, amelyet Novgorodban az 1015?-ös-események után kötöttek volna meg, amikor a zsoldos varég druzsina és a novgorodiak közt az ismert összeütközés történt. /I,k*244.old*/* Ezek szerint, L,Y,Cserepnyin felfogása szerint, az orosz jog legrégebbi emléke nem az orosz társadalom belső fejlődésének eredménye, nem a rétegződő társadalom osztályviszonyait szabályozó jogi emlék, hanem a hercegi diplomáciának "véletlen* jelensége, amely külső körülmények nyomása alatt alakult ki

# | Sokat időzünk a metodológiai kérdéseknél, amelyek L.T.Cserepnyin munkájában fel vannak vetve, de l*V,Cserepnyin munkája sokkal több, mint forrástudományi munka* Mint minden komoly forrástudományi munka, amely marxista-leninista módszeren.alapul, valóságos történelmi munka a szónak tág értelmében* L,Y*Cserepnyin egyes sikerült \ ^történeti kitérései közül mindenekelőtt a XV* század második felének feudális háborúról szőlő ragyogó fejtegetéseket kell kiemelnünk /l,k,3 fejezet és II,3,fejezet, 5 •/ Vak Vaszilj és Semiaka Demeter, valamint annak szövetségesel közt lefolyt feudális háborút ugy mutatja be, mint két rendszernek a harcátt a konzervatívnak, amely a hercegi uralom feudális szuverenitására kivan támaszkodni, és a haladónak, amely Oroszország állami egységének megerősítésére irányuló alkotó munkával foglalkozik. Ugyanilyen sikeresen mutatja be az 1497* évi szerződést /II,k*5,fejezet, 5* / és magyarázza meg a feudális immunitás lényegét /H*k*3#fejezet/, A legnagyobb vívmánya azonban 3u.Y,£serepnyin terjedelmes, kétkötetes munkájának a kérdések felvetésének merészségei és a marxista-leninista módszernek a források analízisében való alkalmazása, *A XIV,*-XV, századi orosz feudális levéltárak* kétségtelenül jelentős esemény a szovjet forrástudomány fejlődésében, A XIV,-X?* századi akták és törvényhozási emlékek tanulmányozása I>*,V,Cserepnyinnek munkájában megvetik Oroszország társadalmi-gazdasági története sokoldalú tanulmányozásának alapját, az orosz központi állam kialakulásának korszakában* L».V*öserepnyin munkája merész, ha-