Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - FORDÍTÁSOK ÉS ISMERTETÉSEK - Hajdu Tibor: A. A. Silov: A XIX. század és a XX. század dokumentumai publikációjának vezérfonala. Szerk. G. Kosztomarov. Moszkva, 1939. / 74–84. o.
- 81:-£ jenek, melyekről lényeges emlités történik. Tehát szerepeljen akkor, ha "a E.É.P. kolozsvári szervezete 1941. V. 7-én gyűlést tartott*, de ne szerepeljen, ha ••állott részeg állapotban énekelte a ''Debrecenbe kéne menni* kezdetű dalt. w Ha az emiitett földrajzi fogalom neve megváltozott uj nevét zárénilben kell feltüntetni, ezenkívül a megfelelő helyen közölni, utalással a régi névre. Például* - Dunapentele /Sztálinvárosj? 25, 43* 206. „ - Sztálinváros-- lásd Dunapantele Tárosrészeket a város neve után kell feltüntetni. Például: - Lipótváros - lásd Budapest Budapest - 35, 6a, 84. Budapest kerületei: Lipótváros - 26, 71, 84. Szükségtelen a földrajzi fogalmak ismertetése, esetleg meg lehet említeni, hogy mivel kapcsolatban fordulnak elő. Tárgymutatónál csak a lényeges fogalmakat kell feltüntetni, tehát bevesszük, hogy "kiegyezés", vagy "Tanácsköztársaság", de nem vesszük be, hogy "kapualj", vagy "csütörtök", idegen és ritka szavak mutatójára csak akkor van szükség, ha ilyen szavak gyakran fordulnak elő, különben a lapalji jegyzetben közöljük magyarázatukat* A felsoroltakon kivül általában a következő részei lehetnek a tájékoztató apparátusnak$ címmutató /cikk- röpcédulagyüjteményekről/a témára vonatkozó források mutatója, párt- ós egyéb szervezetek, intézmények mutatója, ha az iratok nem kronologikus sorrendben kerülnek közlésre az iratok időrendi mutatója. Minden egyes mutató készítésénél küJ&ütíOL végigmenni a szövegen. A fogalmakat, neveket cédulákra vegyük fel, egy cédulára csak egy nevet. A mutatók készitését a szerkesztőnek kell irányitani, hiba lenne ezt a munkát tisztán technikai jellegűnek tekinteni. Krónika. Az időrendi mutató /nem tévesztendő öasze az iratojs főrendi mutatójával/ elősegíti a téma időrendi áttekintéséi:, melynek fontosságára már lenin rámutat, szembe Pokrovszkijval, aki állandóan össze&tfverte a különböző korszakok eseményeit. Az időrendi mutató részei: dátum /ha ez nem biztos, utána zárójelben kérdőjel/, esemény ismertetése, szükség esetén értékelése és a forrás megjelölése. A közlendő dátumok összegyűjtése után el ifell készíteni is52~lQ.83l/Rné.
