Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - FORDÍTÁSOK ÉS ISMERTETÉSEK - Hajdu Tibor: A. A. Silov: A XIX. század és a XX. század dokumentumai publikációjának vezérfonala. Szerk. G. Kosztomarov. Moszkva, 1939. / 74–84. o.

- 77 magjelent iratokat ne közöljünk? ha ez mégis szükséges, jelöljük meg* hol lett előzőleg publikálva. Nem szükséges egész aktákat közölni, de ügyelni kell arra, hogy az olvasónak képe legyen a közölt ügydarab további sorsáról. Az összegyűlt anyagot forrás- és szövegkritikai szempontból gondosan át kell ölzni, majd kiválogatni az egy-egy kérdésre legjellemzőbb iratokat. Bzután kell kijavitani q# iratokban táálható elírásokat, helyesírási és egyéb hibákat. Az iratnak le&etőleg eredeti tisztázatát közöljük másolatot vagy fogalmazványt akkor, ha ez hiányzik. Ha a fogalmazvány és a tisztázat között lényeges különbség van, ezt jegyzetben közöljük, Az iratok'fényképen való, vagy "fényképszerű" viszszaadása nem helyes, mivel a kiadvány egyik >célja épen a szöveg könnyen olvashatóvá tétele mindenki számáfa. A szöveg feldolgozása. A helyesírási és hasonló hibákat feltétlenül ki kell javítani és csak akkor utalni rájuk jegyzetben, ha valamilyen szempontból érdekesek. Ilyen például III. Sándor cár irása, mely hemzseg a helyesírási hibáktól. A helyesírási és egyéb hibák meghagyása a szövegben- polgári formalizmus, Kijavíthatatlan szöveg esetén a lap alján "így van az eredetiben" megjegyzést kell közölni. Olvashatatlan részeknél pontozást kell alkalmazni és megjegyzést közölni a szavak számának és olvashatatlanságuk okának feltüntetésével* Megjegyzéseinket mindig a lap alján közöljük, sohasem a szöveg között/"/!//?//sic!/ stb.jRöviditttt szavakat Írjunk ki teljesen, ha a rövidítés több fogalmat "ígr takarhat, szegletes járojel alkalmazásával: pl. üdv/"özlet/ Közismert rövidítéseket :\ megfagyhatunk a szövegben /stb. pl./, sőt felsorolásnál sokszor használt-szavakat rövidíthetünk /Vármegye helyett vau/ Közölni kell a felhasznált rövidítések jegyzékét. A szerző által aláhúzott részeket ritkítva kell szedni* Nem a szerzőtől származó megjegyzéseket, jelzéseket, ha azok fontosak, lapalji jegyzetben közöljünk; hivatalos jellegű határozatokat, elintézést esetleg a legendában is. Ha az aktát átnéző személy feljegyzi az egész ügyre vonatkozó véleményét, pl. "az ilyesmit a jövőben meg kell akadályozni" ezt a szöveg után, a legenda előtt közöljük. Idegennyelvü szöveget minden esetben közölni kell, utána pedig, más betűtípussal a fordítását, paralell formában. Ha megvan a hivatalos fordítás feltétlenül azt közöljük, mert az iratot annak alapján bírálták el. A hivatalos fordítás esetleges hibáira jegyzetben mutassunk rá. A hivatalos fordítást akkor is közöljük, ha egészen hibás, de ebben az esetben jegyzetben adjuk a helyes fordítást. Egyes 52-10.851/fíné.