Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - Trócsányi Zsolt: A levéltári munka pártossága néhány kérdéséhez / 65–72. o.

- 70 A közigazgatás- és Hivataltörténet az ismerhető leltárban nem szolgühalf más célt, mint az anyag ismeretét, az anyagról alkotott áttekintést könnyíti meg a kutatónak. Munkánknak ez a része sem lehet öncélú. Éppen ezért kell vigyáznunk arra, hegy a most már a megfelelő arányban a leltárba kerülő közigazgatás- és hivataltörténeti adatok a lényeges mondanivalót tartalmazzák az illető hatóságról* A közigazgatás- és hivataltörténet kezelése azonban nemcsak ennyiben kéli, hogy pártos legyen* Ha a leltározó nem is irhajtja meg egy-egy hatóság működése történetét, mégis a történész szemével &ell pillantania az illető hatóságra, g egy pillanatra sem feledkezhet el arról, hogy a hatóság az állami apparátus-része. A leltár készítőjének rá kell vilagitania arra is, faogy kit és hogy szolgált ez az államapparátus? Hiszen enélkül anyaga lényeges részei maradhatnak érthetetlenek, s maga a közigazgatás- és hivataltörténeti rész is suta marad* Természetesen azt sem kívánja senki sem a leltározótól, hogy leltárában hosszan elismételje az illető hatóságról esetleg tett értékelő nyila*ozatokát, még kevésbbé lenne helyes az értékelést ugy-aacgy odaillő általánosságokkal felcserélni. A leltározó értekelése a közigazgatás- és hivataltörténet adatai megválogatásában*, ezek'megszerkesztésében, egyes tények aláhúzásában és rövid, inkább utalásszerű /s feleslegesen nem hasznáéi/ megállapításokban áll. Mig egyfelől tehát harcolnunk kell az ismertető leltár tárgyrovata olyan kezelése ellen, amely a tárgy rovatot a közigazgatás- ée hivataltörténet kérdésére szűkítené le, másfelől elesén szembe kell szánnunk a- közigazgatás- és hivataltörténet méltatlan lebecsülésével lé.; A közigazgatás- és hivataltörténet csak segédeszköz ugyan az anyag-megismeréséhez, de mint olyan, nem Jelentéktelen* jk£ a "baloldali*' álláspont, amely a leltárból teljes mértékiben kiszoritaná ezeket, vagy objektivizmusra vezetne /a hetóságok szerepe és jelentőse&e ismertetése elhanyagolásával egyenlősítve az egyes állagokat/, vagy az érthetetlenségig zavaros erőlködésre vezetne abban az iránybán, hogy az egyes állagok között valamiféle * árnyalat ok** segítségével mégis j meg lehessen mutatni azt a fajta fontossági sorrendet, amei^et egy-két mondatnyi közigazgatás- és hivataltörténetnek megállapítása mindenki előtt világossá tesz. Összegezve tehát? mit követel a pártosság az ismertető leltár tárgyrovata általános felépítésé kérdésében? ' A tárgyróvat az iratokban foglaltak és a közigazgatása hivatal^ illó levéltártörténet ismertetése segítségével adjon felvilágosítást azokról a fontosságukkal fordított arányban ki~ sebb vagy nagyobb tárgykörökről * amelyekben az iratok tárgya összefoglalható. •- ~ - ....... Ami mármost ezeket a tárgyköröket illeti: }fc|fcábban nem egyszer merült fel a kérdés: mi legyen a sorrendje ezeknek a tárgyköröknek a leltárban? Egyszerű, minden rendezés nélküli felsorolás éppolyan helytelen volna, mint az anyag egykori,,igen gyakr/an teljesen formális szempontokon, vagy éppen esetlegességeken alapuló, de még a legjobb esetben is a marxista-leninista történettudomány álláspontjával gyökerében szembenálló 52-10.831/Rné,