Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - Trócsányi Zsolt: A levéltári munka pártossága néhány kérdéséhez / 65–72. o.

- 66 Az itt elmondandőnak as a célja? hogy ezekre a helytelen nézetekre rávilágítson, és ezáltal segitse a levéltári dolgozókat munkájuk megjavításában. Arra nem tarthat igényt a cikk, hogy a kérdést teljességében feldolgozza - elsősorban azért nem, mert szerzője csak az Országos Levéltár kérdéseivel ismerős, s csak általánosságban feltételezheti azt, hogy a magyar szervezet egészét foglalkoztatják az itt tárgyalandó kérdések; s azért is, mert bizonyos levéltári munkákkal kapcsolatban ezt a kérdést tárgyalni, mm érzi magát illetékesnek* A szerző várja, hogy a magyar levéltárügy elméleti kérdései iránt érdeklődő levéltári-dolgozók kiegészítsék az általa elmondottakat. Az első olyan kérdés, amellyel kapcsolatban a pártós állásfoglalás szükségességére rá akarunk világítani, a levéltári munkák elvégzésének sorrendi kérdése. Az Országos Levéltárban ez a kérdés azért is merült fel különös élességgel, mert újjáépítésünk és a szocializmus alapjai lerakása hazánkban az Országos Levéltárat a levéltári feladatok özönével megterhelten találta. A felszabadulás előtt a magyar levéltári szervezetnek még ez a kiemelkedő része is szükségképpen abban az elhanyagolásban részesült, mint kulturális Intézményeink általában. Az anyagi eszközök hiánya, a munkaerők csekély száma, a levéltár dolgozói méltatlan feladatokkal való megterhelése, a tervszerű munka hiánya okozták azt, hogy az 0r#$6gos Levéltárban megoldatlan problémáknak kellett felgyűlemleniök. S ezekkél az ólomcsizmákkal kellett lépést tartani újjáépítésünk és induló ötéves tervünk rohamos ütemével. Az anyagi támogatást megkaptuk - olyan arányokban, amelyekről az Országos Levéltárnak még merész álmodozói sem képzelődhettek a felszabadulás előtt. Ez azonban magában még nem adott választ arra a kérdésre, hogy a megoldandó rengeteg feladat közül melyiknek az elvégzésébe kezdjünk előbb bele? Ismeretes, hogyan alakultak ki azok a-felaéatok, amelyeknek megoldására a legnagyobb szükség volt. Ezeket a feladatokat a magyar levéltárügy pártos áttekintése jelölte és jelöli ki. így kaptak kiemelt helyet a levéltári munkák sorában az iratbeszállitás, a selejtezés, a kutatás számára elsősorban jelentőséggel biró rendezetlen állagok rendezése, a kutatás számára- jelentős, dé megfelelő segédeszközökkel nem biró állagokhoz segédeszközök létesítése, a leltározás, a kiadvány-munkák - ás a levéltári dolgozók tudományos kutatómunkája. /Szék között a munkák között további sorrendet nem kívánunk megállapítani, mert ez részben nem is lehetséges, részben pedig messze tulvezetne kérdésünk határán./ Ezeknek a munkáknak kiemelése a ránkváró feladatok hosszú sora ból nem történt minden ellenállás nélkül. A burzsoá-objektivizmus a levéltári munka vonalán igen erősen kisértett. Hosszú harcot kellett vívni azért, hogy a napi adminisztratív feladatokra a tervekbe beállitott idő arra a méretre zsugorodjék össze, amelyet a levéltári munka valóban megkövetel. /Az Országos Levéltár dolgozói még jól emlékeznek az olyan kirívó esetekre, hogy tudományos dolgozó munkaidejének jelentéseién törtrészét töltötte ki az elsorolt kiemelt munkák, valamelyike./ S nem ment 52-10.831/Rné.